Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899
4.2 1899. február 16. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 282 - 283 - 284
102 1899 február 16-iki közgyűlés. — 281—284. szám. Az állandó vízvezetéki bizottságnak a vízvezeték 1898. évi deczember havi állapotáról szóló jelentését a közgyűlés tudomásul veszi és erről a tanácsot az iratok kiadásával értesiti. !282. Tárgyaltatott a tanács 5008/1899—11. számú előterjesztése, az Erzsébet királyné-útján létesítendő villamos közúti vasút közigazgatási bejárása tárgyában érkezett kereskedelemügyi ministeri leiratra. A kereskedelemügyi m. kir. minister úrnak ezen leiratát, mely szerint az Erzsébet királyné útján kiépitendő villamos közúti vasút tárgyában múlt évi június hó 1-én kelt 739. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyólag tudomásul vette, a közgyűlési határozatnak azt a részét azonban, melyben kimondatott, hogy a vasútvonal építési munkálatai 1899. évi augusztus hó l-ig befejezendők, feloldotta oly kijelentéssel, miszerint az építési határidő a kiadandó engedélyokiratban lesz megállapítandó, — a közgyűlés a változott viszonyokra való tekintettel megnyugvással tudomásul veszi. Miről a tanács az iratok visszaadásával értesíttetik. !283. Tárgyaltatott a tanács 39.244/1898— II. számú előterjesztése, Schmutz Márton felebbezésére, vizpazarlási ügyben. A közgyűlés Schmutz Márton felebbezése folytán felülvizsgálat alá vette az 1898. évi július hó 12-én kelt 33.650/98. tan. sz. határozatot s minthogy a vízvezetéki igazgatóság jelentéséből az tűnik ki, hogy felebbezőnek a VI. ker. Váczi-út 75. sz. a. levő lakásában az 1898. évi június hó 8-án megtartott hivatalos vizsgálat alkalmából nem azon okból hagyatott nyitva a vízvezetéki csap, mintha Schmutz Mártonné egyik kezének hasznavehetetlensége s másik kezének igénybevétele folytán a csapolót elzárni képtelen lett volna, de mint az eljárt hatósági közegnek adott felelet igazolja, tévedésből — tehát gondatlanságból, ennélfogva a közgyűlés a felebbezés elutasítása mellett a sérelmesnek vélt 33.650/98. t sz. határozatot indokainál fogva jóváhagyja, illetőleg felebbezö Schmutz Mártont a konstatált dzpazarlásért kirótt öt forint pénzbírság megfizetésére másodfokon kötelezi. Erről a tanács a további intézkedések megtétele végett a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !284. Tárgyaltatott a tanács 4.314/1898 — II. számú előterjesztése, a budai hegypálya részvénytársaság felebbezésére a menetrend kiterjesztése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés tárgyalás alá vévén a budai hegypálya részvénytársaság által a menetrend kiterjesztése kérdésében hozott 44.685/96. sz. tanácsi határozat ellen benyújtott ezen felebbezését, a felebbezés elutasítása mellett a hivatkozott tanácsi határozatot jóváhagyja, mert az 1868. évi június hó 18 án kötött szerződés IX. pontjában a székesfővárosnak jóváhagyása úgy a menetrend, mint a vitelbérek megállapítása tekintetében szerződésileg fenn van tartva. Igaz -ugyan, hogy a jelenleg érvényben levő fel- és lemenetre szóló jegyek 8, illetve 6 kros ára a főváros jóváhagyásával lőn megállapítva s ezen tarifa leszállítása csak a szerződésben erre vonatkozólag megállapított feltételek bekövetkeztével lesz követelhető, de a vaspályatársaság által sérelmesnek talált tanácsi határozat nem is ezen megállapított díjtételek leszállítását czélozza, hanem azt követeli, hogy a fentiek szerint megállapított együttes jegyek helyett vagy mellett külön fel és lemenetre szóló jegyek is adassanak ki s ilyen jegyekre vonatkozó díjmegállapításnak jóváhagyás végett leendő bemutatására hivja fel a vaspályatársaságot. Minthogy pedig a szerződésben nincs oly kikötés, a mely szerint csakis együttes jegyek volnának kiadhatók, az egy menetre szóló jegyek kiadása a közgyűlés meggyőződése szerint jogosan követelhető és a közlekedő közönség érdekében kell is követelnie a fővárosnak. A mi a felebbezésben felhozott érvelést illeti, hogy az együttes jegyek kiadása a közbiztonság érdekében szükséges egyenletes megterhelés elérése czéljából elengedhetetlen, ezen érvelés figyelembevételre, a közgyűlés meggyőződése szerint egyáltalán nem tarthat igényt, már csak azért sem, mert ezen érvelés jogosultságát maga a felebbezés mellé