Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

5.1 1898. február 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 148 - 149

1898 február 9-iki közgyűlés. — 149. szám. vasúti vonal, melynek üzeme felett a székes főváros egyáltalán nem rendelkezhetik, mely körülmény természetszerűleg lehetetlenné tenné azt, hogy a székes főváros a közlekedés egységesítését valaha keresztül vihesse. De e mellett a helyi érdekű vasút tervezett meghosszabbítása a leghátrányosabban érinti a székes főváros közvetlen anyagi érdekeit is, a mennyiben a Kerepesi-úton már van villamos közúti vasútvonal, melynek bruttójövedelméből a székes főváros jelentékeny hányaddal részesedik, ha pedig ugyanezen útvonalra — a kereskedelemügyi m. kir. minister úr intentiója szerint — egy concurrens helyi érdekű vasút is engedélyt nyerne, kétségtelen, hogy ez utóbbi vasútvonal a már meglevő vasút forgalmának jelentékeny részét elvonná s ekként ezen vasútvonal bruttójövedelmének csökkentése által a székes fővárosnak is érzékeny anyagi veszteséget okozna. Ezzel szemben a helyi érdekű vasút jövedelmében a főváros a törvény értelmében egyáltalán nem részesedik s ezen vasút állami háramlás tárgyát képezi. Egyébként a közgyűlés meggyőződése szerint maga a folyamodó társaság is a helyi érdekű vasút bevezetését nem a vidéki forgalom és a vidék közgazdasági igényeinek előmozdítása czéljából, hanem a helyi érdekű vasút czíme és Ürügye alatt egy új közúti vasúti vonal megteremtése czéljából kívánja engedélyeztetni. E feltevés mellett szól azon tény, hogy — a mint a minisleri leirat kapcsán leküldött tervekből kitűnik, a meghosszabbított vonalrészen, különösen a város belsejében megállóhelyek, illetve állomások a lehető legsűrűbben vannak tervezve, azon nyilvánvaló czélzattal, hogy a meghosszabbított vonalrészt a közönség magában a városi forgalomban is igénybe vegye s ezen meghosszabbított vonalrésznek a közúti jelleget — a székes főváros vitális érdekeinek sérelmével — ily módon biztosítsa. A kifejtettek alapján tehát a közgyűlés a czinkotai helyi érdekű vasútnak a székes főváros belsejébe tervezett meghosszabbítását törvényesnek el nem ismerheti s az ellen a leghatározottabban tiltakozni kénytelen; s egyszersmind a tanács ezen intézkedését, — hogy a tervezett bevezetés foganatosítása ellen a közigazgatási bejárás elrendelését tartalmazó leirat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kisajátítási 1881. évi XLI. t.-cz. 6. §-a alapján a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minister úrnál már előterjesztéssel élt, — jóváhagyólag tudomásul veszi. A tanács e részbeni javaslatának mellőzése mellett azonban a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a fentiek szerint folyó évi márczius hó 3-án d. e. 9 órakor (összejöveteli hely az újvárosház tanácsterme) tartandó közigazgatási bejáráson a székes főváros közönsége megfelelőleg képviseltessék, ennélfogva ezen bejáráson való részvételre : Halmos János polgármester, Matuska Alajos alpolgármester, Kun Gyula tanácsnok, Lampl Hugó főszámvevő, Toldy József tiszti főügyész, Heuffel Adolf főmérnök-középitési igazgató, valamint Polónyi Géza,Heltai Ferencz, Steiger Gyula és Tolnay Lajos bizottsági tag urakat kéri fel, illetve küldi ki; határozott utasításul adva azonban fentnevezett kiküldötteinek, hogy a közgyűlés fentebb kifejtett álláspontjának a bejáráson is érvényt szerezni és a székes főváros autonóm jogainak és vagyoni érdekeinek sérelmére fenforgó okokat jegyzőkönyvbe vétetni szíveskedjenek. Végül a közgyűlés egyidejűleg felterjesztést intéz a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úrhoz oly kérelemmel, hogy főfelügyeleti, illetve vagyoniéi ügyeleti jogánál fogva lépéseket tenni méltóztassék az iránt, hogy a nagyméltóságú kereskedelemügyi minister úr részéről a székes főváros autonóm jogai jövőre nagyobb elismerésben részesüljenek, a székes főváros vitális vagyoni érdekei pedig szem elől ne tévesztessenek, ellenkezőleg kellő méltatásban részesittessenek. Miről a további intézkedések megtétele végett a tanács az összes iratok kiadásával, a fent megnevezettek jegyzőkönyvi kivonaton, a nagy-