Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

16. 1898. június 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 768 - 769 - 770 - 771 - 772 - 773 - 774 - 775

310 1898 június 15-iki közgyűlés. — 775. szám. lehetett érezni, úgy, hogy az a korsó, melyei reggel megtöltöttek, oly büdös volt, hogy még a cselédek is undorodtak tőle. Ö ekkor egyenesen a polgármester úrhoz fordult, a ki a legnagyobb buzgósággal és jóakarattal karolta fel az ügyet, minthogy azonban a hivatalos jelentések, melyek a polgármester úrhoz érkeztek, ismételve is a viz jóságáról szólottak, lepecsételt üvegekbe mintákat vett a vízvezetéki vizről, azokat beküldte a polgármester úrhoz s ott ma délelőtt is látott előszobájában egy classikus mintát, a mely ma is teljesen átláthatlan. Ez a viz meg volt vegyészileg is vizsgálva, s utal dr. Hankó Vilmos II. ker. állami főreáliskolai tanár úrnak e vizről szóló chemiai látleletére. E szerint f. évi június hó 2. és 3-án a budai vízvezetékből általa vett viz vizsgálata igazolta annak rosszaságát, a mennyiben chlorál szerves anyaggal és azok rothadásánik végső termékével, salétromos savval találta azt vegyesnek, a miből kiindulva, azon nézetének ad kifejezést, hogy a víznek trágyatömeggel kell érintkeznie. Ugyanezen időben vett a jobbparton hasonló mennyiséget a Duna szabad vizéből is és ebben a mennyiségben is meghatározta az alkatrészeket, a vizsgálat eredménye az volt, hogy voltak napok, melyeken a vezeték vize rosszabb volt a Duna szabad vizénél. A tanár úr jelentése szerint ez azt a gyanút ébreszti fel az emberben, hogy talán a viz fertőzött anyagok befolyása alatt áll, a melyek eddig ismeretlen úton jutnak a vezetékbe. Szóló ezt a gyanút már az őszszel kifejezte a vízvezetéki igazgató úr előtt, a ki azonban azt a feleletet adta, hogy olyan nyomás mellett, mint a milyen a vezetékben uralkodik, ez teljes lehetetlenség, mert a viz az anyagokat kisodorja a csőből. Már most kénytelen a polgármester úrhoz és a tanácshoz azt a kérdést intézni, vájjon bizik-e a polgármester úr azon közegek szakértelmében, a kik ilyen felelettel válaszolnak a közönség kérdésével szemben. Úgy van meggyőződve, hogy a vízvezeték ügyét vezető urak nincsenek helyzetük magaslatán s ő addig megnyugvással nem lehet ezen kérdésben, a míg biztos garantiát nem kap arra nézve, hogy a rosszul informált szakértőktől a jól informált szakértőkhöz megtörtént az appellatió s ennek folytán azon kérdést intézi a polgármester úrhoz: szándékozik-e a polgármester úr független szakértők által megvizsgáltatni és milyen szakértőket kíván e czélra alkalmazni? Halmos János polgármester úr az interpellatióra azonnal válaszolván, sajnálattal oonstatálja maga is, hogy a budai vízvezetéki viz, mely eddig büszkeségünk volt, a minőség tekintetében kifogás tárgyát képezi Ismételten érkeztek hozzá e részben panaszok és midőn interpelláló bizottsági tag úr hozzá e részben panaszos levelet intézett, azonnal elhivatta a vízvezetéki igazgató helyettesét, — mert az igazgató akkor beteg volt — elküldte a bizottsági tag úr házába, hozatott onnét vizpróbát és elrendelte ez ügyben a legszigorúbb vizsgálatot. Ennek alapján a vízvezetéki igazgatóság egy jelentést s illetve javaslatot intézett hozzá, a melyben az javasoltatott, hogy a budai vizmű 98 folyóméter hosszú vízszintes kútja dugaszoltassék el, hogy abból a viz ne jusson a vízműbe, mert ez az, a mi kifogásolható és megfertőzi a többi kutak vizét. Ezen előterjesztésével az igazgatónak azonban nem elégedett meg s mielőtt megengedte volna, hogy az a tanács elé terjesztessék, maga személyesen az illetékes ügyosztályvezető úrral helyszínelést tartott a budai vizműnél, ott kalauzolva az igazgató úr által, a következőkről győződött meg. Előre kell bocsátania, hogy 1894-ben a vizmü kibővittetni rendeltetvén, egy négyszáz folyóméternyi vízszintes kút kiépítése határoztátott el, melyből azonban csak 98 folyóméter hosszú rész építtetett ki, mert az új vizműigazgatő úr előterjesztésére a közgyűlés áttért a függélyes kutak rendszerére és igy a további kiépítés három függélyes kút építése útján hajtatott végre. Ezen három kút vize csővezeték által vezettetik a gyüjtőmedenczébe, oda torkol a vízszintes kút aknája is, ott a viz összegyülemlik, és honnan a Worthington-féle gépek segítségével fel lesz szivattyúzva és belehajtatik a szétosztó csőhálózatba.