Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

11. 1898. április 11. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 515

1898 április n-iki közgyűlés. — 515 szám. 207 hiányzott valami, a mi a szabadelvűséget teljesen diadalra juttathatta volna; a másik ezek ellenkezője, a hév, a tűz, a szenvedély és a lelkesíteni tudás, mely viszont egymagában, amannak mérséklő hatása nélkül túlmenve a szük­séges korlátokon, a személyes érdekeket, százados jogokat hívta volna ki elkeseredett harczra. Mindkét nagy férfiú ugyanegy czélra törekedett, ugyan­azon szabadelvű eszméket akarta megvalósítani, de más utón, más eszközökkel így egymás eszméit támogatva, az egyik hevítve, a másik mérsékelve, meg­született e két irányzatból az a szerencsés alkotás, mely elődeink bölcseségének, államférfiúi kiválóságának szerencsés terméke volt Messzire vezetne, Tekintetes Közgyűlés, ha bővebben, érték és érdem szerint akarnám méltatni csak főbbjeit is azoknak a törvényeknek, melyeket ezen örökké nevezetes országgyűlésünk megalkotott Fő jellemvonása e törvé­nyeknek, hogy azokban új alapot nyertünk alkotmányunkhoz, és hogy a nemzet sorsa saját kezeibe tétetett le. Ezt a tényt röviden és velősen jellemzi Zárka János királyi személynök az 1847/48-iki országgyűlés utolsó ülésén a nádorhoz intézett búcsúbeszédében, melyben többi között igy szólt: »A mai üléssel befejezzük a jelen országgyűlést, melynél a hozott törvényeket és azoknak következményeit tekintve, fontosabbat, nevezetesebbet törvényhozásunk évlapjai nem ismernek.-­Az idő is korlátozván beszédemben, meg kell elégednem azzal, hogy csak reámutassak azon kiválóbb törvényekre, melyek segítségével a Régi Magyar­ország új alapokra fektetve, hogy úgy mondjam, mint európai jogállam újjá­született És e helyen első sorban kell említenem azt hogy a régi rendi képviselet helyébe, melyben a főurakon kívül csupán az egyház, a királyi tábla, Horvátország, a megyék, városok és megjelenésre jogosult, de távollevők érdekeit képviselték a követek, a népképviselet lépett, mely hivatva volt nem csupán az addig kiváltságos osztályokat hanem az egész nagy magyar nemzetet kép­viselni. Ezzel együtt természetesen megváltozott az addig szokásban volt választási rendszer is, és úgy cselekvő, mint szenvedő választói jogot nyert mindenki, kit arra a kvalifikácziónak a törvényben megállapított s az akkori viszonyokhoz képest igen tág körűnek mondható mértéke képesített s ennek folyományaként megnyílt a küzdtér a nemzeti értelmiség oly elemei előtt is melyeket eladdig csak polgári származásuk zárt ki onnan, s ez nagy mértékben emelte politikai testületeink Színvonalát Egy másik nagyfontosságú törvényczikk kimondotta a kormány felelősségét és ezzel megszüntette a törvények mellő­zésével való kormányzást Ismét más megszüntetvén a kiváltságos osztályok adómentességét, kimondotta a közteherviselést, a mely elvet Széchenyi István plántált be a magyar közszellembe, mikor az ő agitácziója folytán megépült

Next

/
Thumbnails
Contents