Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

8.1 1898. március 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 368

1898 márczius 9-iki közgyűlés. — 368. szám. 143 a kerületi válaszmány, esetleg a székes főváros polgárai sorából a főpolgármester úr nevezi ki, a tagok másik felét pedig ugyancsak az említettek sorából a törvényhalósági közgyűlés választja. A bizottsági elnök és bizottsági tagok kinevezése illetőleg megválasztása három-három évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetek s illetőleg megválaszthatok. A bizottsági elnök és bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidíjakkal, utazási vagy ügyviteli költségek megtérítésével stb.) nem jár. (Rendelet 31. §.) 3. §. Mihelyt az elnök kinevezési okmányát kézhez veszi és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztásáról hivatalosan tudomást vesz, a bizottság tagjait egybehívja, a borellenőrző bizottságot megalakultnak jelenti ki, a bizottság tagjait követendő eljárásukra nézve a kellő utasításokkal látja el, a melynek megtörténte után működését nyom> an megkezdi. 4. §. A bizottsági üléseket az elnök hivja össze, a mely ülésekre az összes bizottsági tagok meghívandók. Rendszerint minden hónapban ülés tartandó. Azonban bármikor egybehívható, a midőn az elnök annak egybehivását szükségesnek tartja, vagy legalább két bizottsági tag erre az elnököt felkéri. A bizottság határozatképes, ha az elnökön kívül legalább két tag van jelen. Szavazategyenlőség esetében az a vélemény tekintetik a bizottság véleményének, a mely mellett az elnök szavazott. A bizottság üléseiről jegyzőkönyv vezetendő. 5. §• Az elnök képviseli a bizottságot harmadik személyek és a hatóság irányában. A bizottság irási teendőinek ellátásáról gondoskodik, a tárgyalásokat vezeti és az ügyeket nyilvántartja. 6. §• A borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, melyek az 1893. évi XXIII. t.-ez. illetőleg az ezen törvény végrehajtása tárgyában 53.850/97. szám alatt kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelet rendelkezéseibe ütköznek. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben alapos gyanúra okot szolgáltató körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez, erre a bizottság elnökét vagy ennek helyettesét figyelmezteti s ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóságnak (rendőrkapitányságnak) akár szóval, akár Írásban bejelenti. Ha az elnök vagy helyettese egy bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egyet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben, ha ily figyelmeztetést nem egy bizottsági tag önmagában, hanem legalább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján teszi, akkor az elnök vagy helyettese a bejelentést az illetékes elsőfokú hatóságnak még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem is értene egyet. A bejelentésnél azonban, valamint általában mindenkor kellő óva-