Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

8.1 1898. március 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 368

144 1898 márczius 9-iki közgyűlés. — 368. szám. tossággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak neszét ne vegyék és azt meg ne hiusithassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusittassék. Ezért a megbizás attól a bizotlsági tagtól, a ki alaptalan feljelentéseket ismételten tesz, bármikor megvonható s helyébe a szerint, a mint kinevezés vagy választás útján jutott a bizottsági tagsághoz, a három évi időszak még hátralevő részére új tag nevezendő ki, illetőleg választandó. Minélfogva az ez irányban szükséges intézkedések megtételéről az elnök gondoskodik. (Rendelet 33. §.) 7. §• Ezért a bizottsági tag, ha akár a bor termelőjénél, akár annak forgalomba hozójánál az 1893. évi XXIII. t.-czikkbe, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott és fentebb hivatkozott kereskedelemügyi ministeri rendelet rendelkezésébe ütköző, vagy ennek gyanújára okot szolgáltató körülményeket észlel, kellő óvatossággal és tapintatossággal megejti nyomozásait, a nélkül azonban, hogy jogositva volna gyanúja alaposságának megállapitása czéljából a gyanúsított egyénnél elővizsgálatot tartani s ha elégséges adat áll rendelkezésére, teszi meg az elnöknek vagy helyettesének jelentését, mely jelentés vétele után az elnök vagy helyettese az előző szakasz rendelkezése értelmében jár el, esetleg a bizottságot hivja össze, mely utóbbi esetben, ha a bizottság a feljelentésnek az illetékes hatóságnál való megtételét határozza el, úgy azt az elnök vagy helyettese haladék nélkül az ülés befejeztével az illetékes hatóságnál megtenni köteles. 8. §. A borellenőrzö bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett bejelentés alapján, az illetékes elsőfokú hatóság (rendőrkapitányság), a nélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató körülményeknek és a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást megindítani s azt a kereskedelemügyi m. kir. minister úr 53.870/97. számú rendeletének 14—19. §-aiban körülirt módon foganatosítani. Ha a borellenőrző bizottság, vagy ennek bármely tagja a hatóság által hivatkozott rendelet 14. §-a értelmében foganatosítandó helyszíni szemlénél vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen kivan lenni, ezt a hatóság meg nem akadályozhatja. Ily esetben köteles a hatóság a bizottságot vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle, illetőleg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni. Köteles továbbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság, vagy egyes bizottsági tag felhívja. így különösen a hivatkozott ministeri rendelet 18. §-a értelmében eszközlendö mintavétel alkalmával azokból a hordókból (vagy más edényekből), a melyeket mint gyanúsokat a borellenőrző bizottság vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg mindenesetre köteles mintát venni. (Rendelet 34. §.) 9. §. Mihelyt tehát az elnök a szemle megtartásának idejéről, illetőleg a tárgyalás határnapjáról értesül, arról a bizottság tagjait oly czélból, hogy a mennyiben a szemlénél, illetőleg a tárgyalás megtartásánál jelen lenni kivannak vagy annak egyik tagja jelen lenni kíván, tudósítja s erről az eljáró hatóságot értesiti. 10. §. Az I., II. és III. fokú ítéletek az illetékes borellenőrző bizottsággal, mint az 1893. évi XXIII. t.-czikkbe ütköző kihágások által jogaikban