Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

4.1 1897. január 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 109

1 1897 január 27-iki közgyűlés. — 108—109. szám. 45 azon kívánságukat, hogy a népszínházi bizottmány ülésén jelen lehessenek; ez most először történt. A mi azt a kérdést illeti, hogy szándékozik-e a polgármester úr a népszínházi bizottmánynyal egyetértőleg olyan intézkedéseket tenni, a melyek a jövőben biztosítsák a nyilvánosságot a törvényhatóság összes tagjai számára ? Kijelentheti, hogy a népszínházi bizottmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, és méltányolva az interpelláló bizottsági tag úr által felhozott indokokat, megállapította, hogy jövőben üléseit a törvényhatóság tagjai számára nyilvánosakká teszi; azonban föntartja azon jogot, hogyha netalán olyan kényes kérdések merülnének fel, a melyek a nyilvánosság előtt n^m tárgyalhatók, azok elintézésére esetről-esetre zárt ülés rendelhető el. Dr. Heltai Ferencz biz tag úr végtelenül sajnálja, hogy a polgármester úr válaszának végpontjában tett nyilatkozatot tudomásul nem veheti. A válaszból — úgymond — úgy látja, hogy a népszínházi bizottmány úgy fogja fel a nyilvánosság kizárásának kérdését, mint hogyha jóakaratától függne a nyilvánosság kizárása, vagy megengedése. A nyilvánosság joga, a közgyűlés tagjainak, mint hallgatóknak részvétele bármely bizottmányban, nem függhet valamely bizottság jóakaratától. Minden törvényhozó és közigazgatási testületben minden bizottságnak ülése a törvényhozó és közigazgatási testületek tagjai számára nyilvános. Ez a nyilvánossági jog a képviseleti rendszerből foly. A válasznak ezt a részét tehát tudomásul nem veheti, mert ez a biz. tagok jogait sérti. A mi az állandó gyakorlatra való hivaikozást illeti, megjegyzi, hogy abban a perczben, a mikor bármely bizottság ülésén égy fővárosi bizottsági tng megjelen, ennek a helytelen gyakorlatnak meg kell szűnnie. Márkus József polgármester úr kijelenti, hogy Heltai biz. tag úr őt félreértette, midőn válaszába azt kívánja belemagyarázni, hogy a népszínházi bizottság kegyétől függ a nyilvánosság. A felhozott szempontokat, melyek interpellálót felszólalásra indították, hogy a népszínházi bizottmány ülései nyilvánosak legyenek, a népszínházi bizottmány is jogosultaknak ismerte el és a jövőre üléseit elzárni nem lógja. Azonban miután sok személyes jellegű kényes kérdés fordulhat elő ülésein, a melyek zárt ülést igényelnek, az ügynek áll érdekében, hogy néha zárt ülés legyen elrendelhető. Kéri a közgyűlést, hogy válaszát tudomásul venni méltóztassék. Felállással történt szavazás után a közgyűlés a polgármester úr válaszát 112 szóval 42 ellenében tudomásul vette. !109. Dr. Vázsonyi Vilmos bizottsági tag felszólalván, előrebocsátja, hogy felszólalásával az a czélja, hogy alkalmat adjon a tanácsnnk arra, hogy a> közvéleményt felvilágosítsa a vásárcsarnokok intézménye felől. Informácziói szerint a fővárosnak számos kisebb exisztencziája a vásárcsarnokok eddig tervezett élelbeléptetése állal kenyérkeresetében fenyegetve van. Azt akarja, hogy a tanácsnak és a közgyűlésnek kötelességüknél fogva, mely szerint a város lakosságának minden rétegéről gondoskodniuk kell, alkalmat nyújtson arra, hogy az igaz sérelmek orvosoltassanak. Teljesen méltányolja a vásárcsarnokokhoz fűződő közegészségügyi, közélelmezési és pénzügyi érdekeket, de ezekért még nem szabad szemet hunyni egy másik sociális és humanitárius érdek előtt. Igen gyakran találkozunk azon állítással, hogy a vásárcsarnok, mint a haladás új intézménye áldozatokat követel, mert úgy mondják, hogy minden nagy alkotás holttesteken és sebesülteken valósul meg. Ez az okoskodás nagyon méltó azokhoz, a kik azon eszmekörben élnek, mint Henri George, a ki a socialistáknak kedvelt irója. Mint az individualista társadalmi rend hive, visszautasítja azt a felfogást, mint hogyha a modern haladásnak halottakkal és sebesültekkel kellene járnia, mert nézete szerint lehetséges olyan haladás is, a mely nem kivan áldozatokat, hanem minden tekintetben a köznek nagyobb előrehaladásához vezet.