Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
33. 1897. december 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1578 - 1579
1897 deczember 15-iki közgyűlés. — 15 79. szám . vonatkoznának s a melyek a többi közúti vasutak engedélyokirataiban bennefoglaltatnak. így kimaradt az engedélyokirat-tervezet bevezető részéből a hivatkozás a géperejű közúti vaspályák stb. épitése és üzlete körül követendő eljárás tárgyában 1887. évi november hó 2-án 45.224. sz. alatt kibocsátott kormányhatósági rendeletre, valamint kimaradt az engedélyokirat-tervezet 3. § ból az a kijelentés, hogy a vasút a »géperejü közúti vaspályák forgalmi szolgálatára nézve Budapest székes főváros halósága által a kereskedelmi és a belügyministerek jóváhagyásával kiadott külön szabályzathoz is alkalmazkodni köteles«. A közúti jelleg mellőzésének indokolására ugyanaz engedélyezési tárgyalás jegyzőkönyv 26. lapján azon indokolás foglaltatik, hogy az engedélyt kérők a pályának a főváros határán túl leendő vezetését is tanulmányozzák, továbbá, hogy ezen jelző a vasút jellegének közelebbi meghatározására nem alkalmas s esetleg akadályul szolgálhatna annak, hogy a vasút üzlete sajátságának megfelelő szabályozás alá vétessék. Ezen indokolást azonban a közgyűlés teljesen alaptalannak és elfogadhatlannak tartja, mert ama körülmény, hogy az engedélyesek a tervezett pályának a határon túl való meghosszabbítását tanulmányozzák«, a szóban levő vasút »közúti jellegének megváltoztatását egyáltalán nem indokolja, a vasút jellegének közelebbi meghatározására pedig a »közúti« jelző nemcsak alkalmas, hanem szükséges is, e jelző mellett a mozgató készüléknek, a »kábelnek« megnevezése a czímben teljesen kifejezi a vasút minőségét és jellegét. Egyébként, hogy ezen indokolás mennyire alaptalan, maga azon tény is igazolja, hogy bár az engedélyokirat-tervezet, mint fentebb jeleztetett, a közúti vaspályák engedélyezése tárgyában hozott 45.224/87. számú rendeletre való hivatkozást czélzatosan mellőzi, mégis a kereskedelemügyi m. kir. minister úr a területhasználati szerződés három hónap alatt való megkötésére, kifejezetten ezen szabályrendelet határozmányaira való hivatkozással utasítja a fővárost. A felsoroltak alapján kijelenti a közgyűlés, hogy a szóban forgó kábelvasut »közúti« jellegének megváltoztatásához hozzá nem járul, ellenkezőleg a területhasználati engedély elengedhetlen feltétele gyanánt köti ki a maga részéről, hogy a vasút »közúti« jellege sértetlenül fentartassék, illetve ezen jelleg az engedélyokiratban is minden félreértést kizáró módon elismertessék. A vasút közúti jellegének fentartásából következik, hogy az engedélyokirat 13. §-ának a díjszabásokra vonatkozó rendelkezései, melyek eddig egy közúti vasúti engedélyokiratban sem voltak felvéve s a. melyek szerint kiköttetik, hogy ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül az engedélyokirat és azt kiegészítő szerződések határozataira, a kábelvasutra is kötelező leend, az engedélyokiratból kihagyassék, miután a közúti vasutak »az összes hazai vasutak« közé nem tartoznak s nem is tartozhatnak és a törvényhozás eddig sem intézkedett a városi törvényhatóság autonómiájába tartozó közúti vasutak felett. Ugyancsak a tervezett vasút közúti jellegével áll ellentétben az engedélyokirat-tervezet 5 §-ának azon része, mely a vasút megépítéséhez szükséges közterületeken kivül még külön pályatestről rendelkezik, mely az engedélyokirat-tervezet most érintett szakasza szerint a főváros befolyása alól elvonatnék s ezen külön pályatest építésére, kövezésére és burkolására stb. vonatkozó összes feltételek megállapítása a kereskedelemügyi m. kir. minister úrnak tartatnék fenn. A vasút közúti jellege azonban kizárja azt, hogy a pálya egy része mint külön vasúti birtoktest szerepeljen, mihez képest a közgyűlés a vasút közúti jellegének csorbittatlan fentartása mellett feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy mindazon területeket, melyeket a vállalat a vasút czéljaira — beleértve a központi telepet is — kisajátít, köteles a főváros részére nyilvános közterületekül azonnal telekkönyvileg tehermentesen lejegyeztetni, hogy igy a vasút egész terjedelmében mindenült nyilvános utczaterületen vezettessék. Sérelmesnek tartja a közgyűlés az engedélyokirat-tervezet 13. §-át is, a mely a személy- és árúforgalomban szedendő díjakról intézkedvén,
