Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
33. 1897. december 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1580
1897 d eczember 15-iki közgyűlés. — 1579—1580. szám. 603 második bekezdésében kimondja, hogy ha ezen megállapodásokból folyólag a főváros és az engedélyes között fölmerülő vitás kérdésekben a felek közt megegyezés létre nem jönne, az ügy végeldöntés végett a kereskedelemügyi minister elé terjesztendő, a ki az esetben, ha az eset körülményei szerint a székes főváros vagyoni érdekei forognak kérdésben, a belügyministerrel egyetértőleg dönt. Sérelmes e pont azért, mert könnyen oly magyarázatra adhatna okot, mintha minden vitás kérdés eldöntése, a bíróság kizárásával, a kereskedelemügyi minister úrnak tartatnék fenn, a mit a közgyűlés semmi esetre sem fogadhat el. Ebből folyólag a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a 13. §. második bekezdése egészben kihagyassék, ellenben a kötendő területhasználati szerződésben — az eddigi közúti vasúti szerződések alapján — tüzetesen állapíttassanak meg azon esetek, melyekben a döntés helyesen és czélszerüen a minister úrnak tartandó fenn, mig a többi esetekben a jogaiban sértett félnek elismerendő azon joga, hojy igényeit bírói úton érvényesíthesse. Kihagyandónak véli még a közgyűlés az engedélyokirat-tervezet 21. §-ának utolsó bekezdéiét is, mely az engedély megszüntetése, az üzem megszakítása, vagy csőd esetén szükséges további intézkedéseket tartalmazza, mivel ezen intézkedések egyáltalában nem az engedélyokiratba, hanem a területhasználati szerződés keretébe tartoznak, de ettől eltekintve ezen bekezdés határozmányai ellenkeznek az eddigi szerződéseknek hasonló esetekre stipulált határozmányaival s a székes főváros mint szerződő fél jogköréből a sanctiót egészen kizárják. Ha mindazonáltal a kereskedelemügyi minister úr ragaszkodnék ahhoz, hogy az engedélyokiratban erre nézve valamely kijelentés tétessék, a közgyűlés csak azon kijelentés felvételéhez járulhatna hozzá, hogy »a fővárosnak a szerződés alapján tett mindazon intézkedései, a melyek a vasúti üzlet folytatására, vagy abbanhagyására vonatkoznak, a kereskedelemügyi m. kir. minister úr jóváhagyását igénylik«. Végül különösen sérelmesnek találja a közgyűlés az engedélyokirattervezet 10. §-ának azon intézkedését, mely a székes főváros részére a műszaki felülvizsgálatnál résztvételi jogot nem biztosit; jóllehet a közgyűlés már több ízben a legteljesebb részletességgel kifejtette, hogy háramlás és beváltás alkalmával a székes főváros vitális anyagi érdekeit csak úgy óvhatja meg, ha a vasutba befektetett tőke magassága hozzájárulásával állapíttatott meg, mely joga a székes fővárosnak egyáltalán el nem vitatható. E részben elfoglalt álláspontjára utalással a területhasználati engedély feltétele gyanánt a leghatározottabban kiköti a közgyűlés, hogy a vasútvállalatba tényleg befektetett összes költségek a székes főváros hozzájárulásával álllapitandók meg, s az elszámolási kötelezettség az úgynevezett alapítási költségekre is feltétlenül kiterjesztendő. Kijelenti még a közgyűlés hogy mindaddig, mig a határozatban részletezett s a székes főváros legfontosabb anyagi érdekeinek megóvását czflzó kikötések és feltételek, különösen pedig az építési tőke megállapítása, illetve elszámolása iránt kifejezett kívánság úgy a szóbanforgó, mint az azután létesítendő közúti vasutakra kiterjedő érvénynyel a kormányhatóság részéről elismertetni, illetve érvényesíttetni nem fog, semmiféle területángedési tárgyalásokba nem bocsátkozik. Ezen határozatát a közgyűlés a nagym. kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz terjeszti fel oly kérelemmel, hogy a határozatban foglaltakhoz képest az engedélyokirat módosítását, illetve kiegészítését elrendelni méltóztassék. !1580. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 45.305/1897— III. számú előterjesztése, a Hungária-körút folytatólagos megnyitása kérdésében és a lapos-dűlői tűzérkaszárnya czéljára kisajátított 7305. hr. sz ingatlan vételárának fedezete tárgyában. A törvényhatósági közgyűlés a pénzügyi s gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslata alapján elhatározza, hogy az 1896. évi április hó 1-én 433. sz. a. kelt közgyűlési és az
