Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

19. 1897. július 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székes főváros területén fekvő ingatlanok telekkönyvi átiratása után Budapest székes főváros javára fizetendő átiratási díjakról

1897 július 14-iki közgyűlés. — 987. szám. 361 h) ha az átíratás alapját képező okiratban a szolgáltatás határozott összegben nincs ugyan megállapítva, de annak legfőbb mértéke (maximum) ki van fejezve, vagy pedig kétrendbeli jog avagy kötelezettség közti választás köttetett ki, az átiratási díj az első esetben a legfőbb mérték pénzértéke, a másikban pedig a választástól függővé tett nagyobb pénzérték után fizetendő. Ezen értékek azonban csak azon esetben szolgálnak a kiszabás alapjául, ha az alábbi pontban megállapított legkisebb értéknél nem kisebbek. A legkisebb érték a földadóval terhelt ingatlanoknál a megállapított kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa; házbéradóval terhelt ingatlanoknál pedig a megelőző évben a házbéradó alapjául vett tiszta jövedelem tizenhatszoros összege akként, hogy részben földadóval és részben házbéradóval terhelt ingatlanoknál mind a kétnemű jövedelem alapján különkülön kiszámított értékek együttvéve képezik az ingatlan legkisebb értékét. Üres, vagy csak részben beépített telkeknél s egyáltalán házbéradó alá nem tartozó ingatlanoknál, vagy végre oly ingatlanoknál, melyek után csak földadó fizettetik, a székes főváros nincs kötve az előbbi pontok szerint kiszámított értékekhez, hanem a székes főváros középitési bizotLsága által a fél közbenjöttével foganatosított helyszíni szemle utján megállapított értékeket veheti a kiszabás alapjául. 5..§. Az átiratási díj annak terhére szabatik ki, a kinek nevére a tulajdonjog telekkönyvileg átíratott vagy elöjegyeztetett, hitbizományoknál pedig annak a terhére, a ki új birtokosként a telekkönyvbe bejegyeztetik. Ha többek javára egyidejűleg történt az átíratás, az átiratási díj egyetemlegesen terheli őket, a fizetést teljesítő részére a viszkereseti jog a többi kötelezett irányában fenmaradván. 6. §. Az átiratási díjak a mellett, hogy azon felektől, a kiknek terhére az előbbi 5. § alapján kiszabattak, személyes tartozásukként bárhol levő ingó és ingatlan vagyonukból behajthatók, magát az ingatlant is, a mely után kiszabattak, dologi tartozásként terhelik és a kiszabásuktól számított három évig a telekkönyvi bejegyzés által biztosított magánjogczímből eredő követeléseket feltétlenül megelőzik és ezen három éven belül az ingatlan későbbi tulajdonosai ellen is, a kik magánkézből (örökség, csere, vétel, ajándékozás stb.) szerezték meg az ingatlan tulajdonjogát, telekkönyvi bejegyzés nélkül is érvényesíthetők és tőlük behajthatók, fenmaradván visszkereseti joguk az átiratási díj fizetésére az előző 5. §. szerint személyesen kötelezett adós ellen. Ha az átiratási díj az átirt ingatlanra ezen három évi határidőn belül telekkönyvileg bejegyeztetik: az átiratási díj törvényes elsősége a kiszabástól számított öt évig áll fenn, azontúl pedig csak a telekkönyvi bejegyzés által nyert elsőséggel bír. Az átiratási díjak, az ingatlant dologi tartozásként terhelő jogi természetüknél fogva három éven belül, a székes fővárosi számvevőség kimutatása alapján azon ingatlanra, a melynek átírása után kiszabattak, zálogjogilag bejegyezhetők, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan kinek telekkönyvi tulajdonát képezi. Az árverési vevőtől azonban a jogelődje terhére kiszabott átiratási díj nem követelhető és az ő terhére az be nem kebelezhető. Birói árverés vagy az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében az átiratási díjak mint kőzadók módjára beszedendő és az ingatlant terhelő tartozások az 1881 :LX. t.-cz. 189. §-a értelmében a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel biraak, a mennyiben az árverés napjától visszafelé számítva, a kiszabás napjáig három év még el nem telt. A mennyiben az árverés megsemmisíttetik vagy hatályon kivül