Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

19. 1897. július 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székes főváros területén fekvő ingatlanok telekkönyvi átiratása után Budapest székes főváros javára fizetendő átiratási díjakról

362 1897 július 14-iki közgyűlés. — 987. szám. helyeztetik, ezen három évi határidő a megsemmisített vagy hatályon kivül helyezett árverés napjától számíttatik. Az elsőbbség azonban csak egy átiratási díjra nézve vehető igénybe, a többi átiratási dijak csak telekkönyvi bejegyeztetésük rangsorozatában nyert elsőbbséggel birnak. 7. §. Ha az ingatlan vagy annak egy része telekkönyvileg bekebelezett haszonélvezeti joggal terhelten iratik át és az átirás viszteher nélküli jogügylet alapján történik, akkor az átiratási díj esedékessége az ingatlan, illetve annak haszonélvezeti joggal terhelt része után kellő telekkönyvi biztosítás mellett a fél kérelmére a bekebelezett haszonélvezeti jog megszűntéig felfüggeszletik. Köteles azonban a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa a haszonélvezeti jog megszűnését a megszűnéstől számított 30 nap alatt és 100 frtig terjedhető és a székes főváros szegényalapja javára közigazgatási úton behajtható birság terhe mellett a székes főváros tanácsának bejelenteni. A székes főváros számvevősége a haszonélvezeti jog tartamáig függőben tartolt átiratási díjjal terhelt ingatlanokról külön nyilvántartást vezet s a haszonélvezeti jog fennállását évenkint tudakolja. 8. §• Az átiratási díj alól mentesek : 1. a magyar kir. államkincstár és a kormány kezelése alatt álló közczélú közalapok és alapítványok; 2. Budapest székes főváros közönsége és a székes főváros kezelése alatt álló közalapok és alapítványok; 3. egyházak templomaikra és iskoláikra nézve, továbbá tudományos, közoktatási és közjótékonysági egyletek és intézetek azon ingatlanaikra nézve, a melyeket kizárólag tudományos, közoktatási vagy közjótékonysági czélokra használnak; 4. gyárak, melyek az 1890: XIII. t.-czikkben megállapított kedvezményekben részesittettek azon gyári telkek és épületek átíratása után, a melyeket a kedvezményekre megállapított határidőn belül és azon gyári üzletág czéljaira szereztek az 1890: XIII. t.-cz. 2. §-a értelmében. Az állami kedvezmények elnyerése azonban, valamint azon körülmény, hogy az ingatlan tényleg azon gyárnak gyári telkét és épületét képezi, melyre az állami kedvezmény megadatott, hiteles okmányokkal igazolandó. Ezen igazolásra a székes főváros tanácsa a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított legfölebb egy év tartamára halasztást engedélyezhet, mely idő alatt a kiszabott átiratási díj behajtása felfüggesztendő, mely időnek eredménytelen eltelte után a kiszabott átiratási díj nemfizetés esetén végrehajtás utján is behajtatik, fennmaradván a félnek azon joga, hogy a mennyiben az állami kedvezmények elnyerését a kiszabástól számított három év alatt beigazolja, az általa már befizetett átiratási díj kamat nélkül való visszatérítését a székes főváros tanácsánál kérelmezhesse. 9. §. Az átiratási díjakat a telekkönyvi hatóságnak vele közölt végzései alapján a székes főváros számvevősége szabja ki. Annak ellenőrzésére, hogy a telekkönyvi hatóságoknak tulajdonjogátíratását elrendelő összes végzései a számvevőséggel tényleg közöltettek e, köteles a székes főváros adószámviteli hivatala az ingatlanok tulajdonosában beállott változásokról szóló és az átíratást elrendelő telekkönyvi végzések számait is feltüntető jegyzékei évnegyedenként a számvevőségnek megküldeni. A számvevőség a vele nem közölt végzések megküldése iránt a telekkönyvi hatóságokat megkeresi esetleg rövid úton is intézkedik a végzésnek vagy a kiszabáshoz szükséges adatoknak megszerzése iránt.