Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

19. 1897. július 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Budapest székes főváros területén fekvő ingatlanok telekkönyvi átiratása után Budapest székes főváros javára fizetendő átiratási díjakról

360 1897 július 11-iki közgyűlés. — 987. szám. b) ha pedig az egyik cseretárgy értéke a másikénál csekélyebb, akkor a kisebb értékű ingatlan átírása után ezen ingatlan értékének fele része, a nagyobb értékű ingatlan álirása után pedig ezen ingatlan egész értékéből a kisebb értékű ingatlan értéke felének levonása után fenmaradó értékösszeg veendő a kiszabás alapjául. Ha a csere tárgyát képező ingatlanok egyike a székes főváros területén kivül fekszik, akkor az átiratási díj a székes főváros területén fekvő ingatlan teljes értéke után szabandó meg. Ha Magyarországban székhelylyel biró és itt a kereskedelmi czégek jegyzékébe felvett közkereseti vagy betéti társaság nevéről a társaság tagjára vagy tagjaira iratik át az ingatlan vagy ingatlanrész, akkor az átirt ingatlanból vagy ingatlanrészből levonatik azon rész, mely az illető társasági tagot vagy tagokat az átirás időpontjában a társaság jövedelmében való részesedésük aránya szerint megillette és csak az ezen aránylagos rész levonása után fenmaradó ingatlan rész után szabatik ki az átiratási díj. 3. §. Az átiratási díj azon teljes érték után szabatik ki, a melylyel az ingatlan a telekkönyvi átirás, iiletve tulajdonjogi előjegyzés idejében bir. Az ingatlant terhelő jelzálogos vagy egyéb tartozások az ingatlan értékéből le nem számithatók. 4. §. Az ingatlan értékének megállapításánál a következő szabályok az irányadók: Adás-vevéseknél — ide értve a birói árveréseket — az ingatlan értékének vétetik a vételár; hagyatéki átíratásoknál a hagyatéki becsű, a szerzés egyéb nemeinél pedig a kitüntetett értékösszeg. Ha adásvevéseknél az átirt ingatlan ellenértékéül több egyes szolgáltatás köttetik ki, akkor az átiratási díj az összes szolgáltatás értéke után fizetendő. A szolgáltatások értékének megállapításánál a következő szabályok irányadók: a) ha az ismétlődő szolgáltatás határozott, de tíz évre nem terjedő időtartamra köttetett ki, az átiratási díj az egész időtartamra eső pénzérték összege után fizetendő ; b) ha az ismétlődő szolgáltatás tiz évre vagy ennél hosszabb időtartamra köttetett ki, az átiratási díj az évi szolgáltatás tízszeres értékösszege után fizetendő; c) ha az ismétlődő szolgáltatás tartama bizonyos személy életidejére terjed ki, az átiratási díj az évi szolgáltatás tízszeres értékösszege, és ha az említett szolgáltatás két vagy több személy életidejére terjed ki, a tizenötszörös értékösszeg, azon esetben pedig, ha az évi szolgáltatás értéke az egy személy halálával csökken, az átiratási díj az első személy haláláig kikötött évi szolgáltatás tízszeres összege és az ezen időponttal beállandó csekélyebb évi szolgáltatás ötszörös értékösszege után állapítandó meg; d) ha az átirás alapját képező okirat végnélkül visszaforduló szolgáltatásokat tartalmaz, vagy ha a szolgáltatás tartama határozatlan időre alakított testület vagy intézet fennállásához van kötve: az átiratási díj az évi szolgáltatás húszszoros összege után fizetendő; e) ha a szolgáltatás bizonytalan időre köttetett ki, az átiratási díj az évi szolgáltatás háromszoros értéke után jár; f) ha pedig az ismétlődő szolgáltatás határozott időre és ezenkívül, még további bizonytalan időre is kiköttetett, az átiratási díj mind a határozott, mind a bizonytalan időre számításba jön; de ez esetben a b) pont alatt meghatározott tiz évi mértéken túl menni nem lehet; g) ha a tiz éven túl terjedő évi szolgáltatások nem egyenlők, a szolgáltatás egy évi értéke az összes szolgáltatások átlaga szerint állapittatik meg;