Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
10. 1897. április 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 517 - 518 - 519 - 520
1897 április 7-iki közgyűlés. — 516—520. szám. 1 ( J9 donát képezett, most azonban Gyurosovits Antal tulajdonát képező ingatlanra csak a felhasznált közönséges kő félára fejében 27 frt 5072 kr. lön kivelve, kétségtelen, hogy ezen újabbi burkolás alkalmával kivetett járulék, a mely szintén a közönséges kő félárának felel meg, valamint a létesitett aszfaltjárda után — a régi kőjárda értékének levonásával — kivetett járulék törvényes alapon nyugszik, ennélfogva a közgyűlés a kivetést tárgyaló 36.005/95. tan. sz. határozat jóváhagyásával, felebbező Gyurosovits Antalt a terhére kivetett járulék törlésére irányuló kérelmével elutasitja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett tárgyiratok kiadásával értesittetik. !517. Tárgyaltatott a tanács 48.107/1896— II. számú előterjesztése, Schönfeld Károly felebbezésére, a Hárshegyi kőbánya mívelése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés az 1896. évi november hó 10 én kelt 6135—4375/96. számú tanácsi határozatot a Schönfeld Károly által közbevetett felebbezés folytán másodfokon felülvizsgálván, azt indokainál fogva a felebbezés elutasítása mellett helybenhagyja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett értesittetik. !518. Tárgyaltatott a tanács 10.408/1897—11. számú előterjesztése, a pesti Ghevra Kadisa-egyletnek kövezési járulék elengedése iránt benyújtott kérvényére. Figyelemmel a kérvényben előadottakra, a közgyűlés a tanács javaslatához képest a pesti Ghevra Kadisa izraelita szentegylet kérelmének helyt ad, és a tulajdonát képező, Erzsébet királyné-útja 1832. hr. sz. a. fekvő ingatlan után járdakő czímén kivetett 573 frt 31 kr., szegélykő czímén kivetett 219 frt 86 kr., összesen tehát 793 frt 17 krnyi kövezési járulékot méltányosságból elengedi s fölhivja a tanácsot, hogy a fenti összegnek törlésbe vétele körül szükséges intézkedéseket tegye meg. Miről a tanács tárgyiraton értesítendő. !519. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 13.019/1897— VII. számú előterjesztése, a fővárosi községi elemi iskolákhoz több igazgatói és tanitói állás szervezése iránt. A közgyűlés a közoktatásügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján a jövő 1897/8. tanévtől, vagyis f. évi szeptember 1-től kezdve a székes főváros községi elemi iskoláihoz öt igazgató-tanitói, tizenhat tanitói, tizenöt tanítónői, két segédtanítói és egy segédtanitónői állásnak a rendszeresített illetmények mellett való szervezését ezennel elhatározza. Miután az ezen szervezés folytán a folyó év utolsó négy havára megkívántató 10683 frt 30 krnyi költség fedezete iránt. a f. évi költségelőirányzat LX. 1. »Elemi népiskolák* ^Személyzet illetmények czimű rovata alatt megfelelő gondoskodás történt, ezen irányban külön intézkedésnek szüksége fenn nem forog. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvéu, az összes tárgyiratokkal együtt a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetik. !520. Tárgyaltatott a tanács 12.005/1897— VII. számú előterjesztése, Szikrai Jánosnak szinháznyitási engedélyért benyújtott kérvényére. A közoktatásügyi bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatához képest a közgyűlés Szikrui János budapesti lakosnak a székes főváros IX. kerületében az Üllői-út és Markotányos-utcza sarkán 8644. hr. sz. a. fekvő telken emelendő állandó színház nyitásása ezennel engedélyt ad. A föltételek a bizottmány és a tanács előterjesztéséhez képest következőképen állapittatnak meg: 1. köteles az engedélyes, színháza számára állandó magyar színtársulatot szerződtetni; 2. köteles továbbá a színházban minden fajú színművet magyar nyelven előadatni s évenként legalább 300 napi szinelőadást rendezni, még pedig olyformán, hogy az idegen nyelvű előadások száma egy hónapban legföljebb 5, egy évben legföljebb 30 lehet. 111
