Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897
10. 1897. április 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 521 - 522
200 1897 április 7-iki közgyűlés. — 521—522. szám. Az idegen nyelvű színtársulatok fölléptetésére mindenkor külön engedély kérendő s illetőleg azok engedélyezése iránt a székes főváros tanácsához esetről-esetre Írásbeli kérvény lesz benyújtandó, hogy ekként a tanácsnak módjában álljon minden esetben megítélni; vájjon az előadások a színház czéljaival és rendeltetésével megegyeztethetők e vagy sem? 3. a mennyiben a színház az engedély megadása napjától számított három év alatt, vagyis 1900. évi április hava 7-ig fel nem épülne és működését meg nem kezdené, az esetben az engedély érvényessége megszűnik ; 4. ha a színház elemi csapás folytán vagy más okból elpusztul s tulajdonosa azt legfeljebb három év alatt újból fel nem építi, az engedély érvényessége hasonlóképen megszűnik; 5. azonkívül megszűnik a szinháznyitási engedély akkor is, ha a szinház tulajdona idegen állampolgárra száll át; 6. aláveti magát engedélyes a jelenben fennálló és a jövőben alkotandó színházi szabályzatok összes követelményének; 7. a szinház tulajdonosa köteles a főváros hatósága által biztonsági, kényelmi, szépészeti vagy bármi más szempontból megszabott és jövőben megszabandó föltételeknek mindenkor eleget tenni; 8. köteles a szinház tulajdonosa a fővárosi szegényalap javára félévenkint egy-egy jótékonyczélú előadást rendezni, az előadások azonban mindenkor vasárnap este tartandók s a hatóságnak joga lesz a jövedelem tekintetében kellő ellenőrzést gyakorolni ; 9. ha a szinház tulajdonosa a fenti kikötéseknek és föltételeknek bármi tekintetben eleget nem tenne, jogában áll a székes főváros törvényhalóságának az engedélyt bármikor visszavonni. A szinháznyitás után fizetendő díjat — a bizottmány, valamint a tanács előterjesztésére — a közgyűlés engedélyes Szikrai János budapesti lakosnak elengedi. Erről a tanács a további intézkedések megtétele végett az iratok kiadásával értesíttetik. !521. Tárgyaltatott a tanács 50.712/1896— VIII. számú előterjesztése, Zillinger Ferencz felebbezésére, közterületen birt helyfoglalási jogának elvonása tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslatára Zillinger Ferencz budapesti lakosnak a tanács 1896. évi november hó lt-én 36.715. sz. a. kelt II fokú határozata elleni felebbezését, mely határozattal nevezett az V. kerületben birt közterületű helyfoglalásától eltiltatott, elutasítja s illetve a tanács neh?ztelt határozatát indokokainál fogva III. fokulag helybenhagyja Felebbezö azon kérelmével, hogy helyfoglalási jogosultságának még további egy évre birtokában hagyassák, szintén elutasittatik. Miről a tanács tárgyiraton értesíttetik. !522. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 11.929/1897. eln. sz. előterjesztése, a vásárcsarnokok személyzetének szaporítása tárgyában. A vásárcsarnok-bizottság, továbbá a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács egybehangzó javaslatai alapján s az azokban felhozott indokoknál fogva a közgyűlés az elégtelennek bizonyult vásárcsarnoki személyzet elkerülhetetlenül szükségesnek mutalkozó szaporítását ezennel elhatározza és ehhez képest a kellő számú rendes állásoknak majdan bekövetkező pótlólagos szervezéséig három szakdíjnoknak egyenkint 2 frttal, 5 ideiglenes altisztnek egyenkint 2 frttal, egy hajókormányosi minősítéssel biró ideiglenes altisztnek napi 3 frttal, hat vásárcsarnok-őrnek egyenkint 1 frt 50 krral és végül négy kikötő munkásnak ugyancsak egyenkint 1 frt 50 kr. napidíjjal való alkalmazását engedélyezi. A jelzett állások illetményei, valamint a hat altiszt és hat őr természetben való ruházatának egyenértéke fejében a f. évben április hó 15-től számítva felmerülő 9688 frtnyi költségösszeg fedezetéül a közgyűlés, a községi alap XXXVIII/a fejezete alatt » Vásárcsarnokok* czímén leendő elszámolásra a CXXIII. fejezet alatt »előre nem látott különféle kiadások czímén előirányzott 100.000 frt átalányösszegből ez idő szerint
