Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

24.2 1895. október 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1115

23 területeket a vasúti részvénytársaság részére használatra elvileg átengedi a következő feltételek mellett: 1. A közgyűlés hozzájárul mindazon feltételekhez, a melyek a szóban levő szárnyvonal czéljára szükséges magántulajdont képező területrészeknek megszerzésére és a székes főváros tulajdonához tartozó közterületeknek használatra való átengedésére nézve a mérnöki hivatalnak a középitési bizottság által is pártolt 1895. évi június hó 5-én kelt 3160. szám, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak 1895. évi október hó 7-én kelt 401. sz. jelentésében részletesen fel vannak sorolva. 2. Ezen általánosságban tett kijelentése mellett kiköti azonban a közgyűlés, hogy a részletek tekintetében intézkedni s a terület átengedésre vonatkozó feltételeket és kikötéseket tüzetesen megállapítani csak akkor fogja a főváros, ha a szárnyvonal épitése érdekében az ujabb közigazgatási bejárás megtartatott s az engedély műszaki feltételei már véglegesen megállapittattak. Ezen határozat, tekintve azon körülményt, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa 1895. évi július hó 19-én kelt 4.930. sz. átiratában a szóban levő szárnyvonal létesitése iránt már nyilatkozott, az 1887. évi november hó 2-án kelt 45.224. sz. kormányrendelet értelmében az összes iratok és tervekkel a kereskedelemügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg leendő jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztetik. !1115. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 26.903/1895—

II. számú előterjesztése, a budapest—kispest—kossuthfalva—erzsébetfalvai villamos vasút kiépítésére és a vasút czéljaira szükséges közterületek átengedése kérdésében. Minthogy dr. Krausz Ede budapesti lakos által a népligettől kiindulva a kőbányai hizlaló telepek mentén, a balkán-utczán át a határcsárda mellett Kispest községnek Sárkány- és Lőrincz-utczáin át a budapest—lajosmizsei vasúthoz csatlakozólag, továbbá a kispesti templomtérről kiágazólag Kossuthfalva érintésével Erzsébetfalváig tervezett felső vezetékű villamos közúti vasúti vonalnak 0—35 szelvények közötti szakasza a székes főváros területére esik, a közgyűlés a főváros rohamos fejlődésére való tekintettel — a tervezett vasút létesítéséhez a saját szempontjából hozzájárul és a vasút »fővárosi területre eső szakaszának megépítéséhez szükséges út« területeket használatra elvileg átengedni hajlandó a következő feltételek mellett: 1. A közgyűlés általánosságban hozzájárul mindazon feltételekhez, a melyek a szóban levő vasút építésére és a vasút czéljaira szükséges fővárosi közterületek átengedésére nézve a mérnöki hivatalnak a középitési bizottmány által is pártolt 1895. évi augusztus hó 2-án kelt 660 sz., valamint a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak 1895. évi október hó 7-én kelt 402. sz. jelentésében foglaltatnak, magától értetődik, hogy a feltételek- és kikötések, a melyek úgy műszaki, mint pénzügyi szempontból a vasút építésével kapcsolatosak és a. székes főváros érdekeinek szempontjából fontossággal birnak, a megtartandó közigazgatási bejárás alkalmával és a későbbi tárgyalások során fognak megállapittatni. 2. Tekintettel arra, hogy a szóban levő vasút épitése olykép terveztetik, hogy a vasút vonalának egy része a kőbányai útig kiterjesztendő népligeten vezettetnék, mi által a népliget, mely különben is csekély térfogattal bir, nemcsak parkszerű jellegét elveszítené, hanem a nagyközönség életbiztonsága is veszélyeztetnék. A közgyűlés kijelenti már most, hogy a népligethez csatolandó emiitett területet a vasútépítés czéljára át nem engedi, hanem a szakbizottságoknak a tanács által is pártolt javaslatához képest kiköti, hogy a vasút kiinduló pontja a népligeten kívül eső helyre tétessék át. Ezen határozat a vonatkozó terv és tárgyalási iratokkal együtt további törvényszerű tárgyalás végett az 1887. évi november hó 2-án kelt 45.224. sz. kormányrendelet 3. §-ának rendelkezéséhez képest a nagytek. főv. közmunkák tanácsához küldetik át.