Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

3.1 1895. január 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 87 - 88

szövegezendők, hogy a további fórumok az ügyet már ilykópen tárgyalhassák. 6. Az eladás, illetőleg a használatra való átengedés minden 500 frt értéket túlhaladó ingatlannál — az alábbi 9. pontban felsorolt esetek kivételével — bármely czélra, tehát gyári és ipari czólokra is csak nyilvános szó- és írásbeli árverésen történhetik. 7. A gyári és ipari czélokra történő eladásoknál különösen ügyelni kell arra, hogy ne adassanak el nagyobb területek, mint a minőre a létesitendő gyári és ipari vállalat czéljára okvetlenül szükség van. Ez okból venni szándékozók igazolni tartoznak azt, hogy a telekre valóban az általuk kért kiterjedésben van szükségük. 8. Oly gyári és ipari czélokra, a melyek kisebb összegű s igy rövidebb idő alatt törleszthető beruházásokat igényelnek, városi telek nem öröktulajdonul, hanem megfelelő haszonbérért meghatározott időtartamra csakis használatra engedtetnek át. A használat időtartama s a fizetendő évi haszonbér, valamint a bérletnek egyéb feltétele a befektetési tőke összegének, a törlesztésre befolyással biró tényezőknek, valamint egyéb figyelmet érdemlő körülményeknek számbavételével esetről-esetre állapittatnak meg. 9. A székes főváros fentartja magának a jogot, hogy az alább következő esetekben telkeket kivételesen tulajdonul vagy használatra kedvezményes áron, vagy esetleg ingyen átengedhessen és pedig: a) Nagy nemzeti közczólok valósitására. b) Fővárosi közérdekű társadalmi intézmények támogatására, melyek oly működést vállalnak magukra, a melyet máskülönben a fővárosnak saját költségén kellene kifejtenie. Ilyennek tekinthető például templomok építése, iskolák, kórházak, menhelyek, lelenczházak felállítása. Ily társadalmi vállalkozás is azonban csak az esetre segélyezhető telekátengedés által, ha az intézmény közhasznú, azaz, ha nincs haszonra alapítva ós ha a működés által nyújtandó előnyök egyes személyek kiváltságos jövedelmezésére sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgálnak. c) Más közhasznú egyesületek, erre való érdemes voltuk esetén készpénzbeli támogatásban rószesitendők. Ily egyesületek csak kivételesen és csak az esetben támogathatók telek átengedése által, ha közhasznú működésüket hatósági felhívás következtében folytatják ós ha az hatóságilag ellenőrizhető. Az átengedendő telek értéke ily esetekben nem lehet nagyobb, mint az illető egyesület állandó évi jövedelmének kétszerese. d) A fentebbi a)—c) pontokban jelzett czélokra ilykép átengedett telek kizárólag a kijelölt közczólra használandó fel, mi okból minden esetben, a melyben a telek átengedésénél kedvezmény adatott, az építkezési tervek a telek tényleges átadása előtt bemutatandók s azok jóváhagyása előtt a telekeladó-albizottság ós a péuzügyi és gazdasági bizottmány véleménye kikérendő. 10. A városi czólokra fentartandó telkek kijelölése érdekében a vagyonleltár mindenkori újbóli összeállítása, avagy kiigazítása alkalmával beható birálat tárgyává teendő és megállapítandó az is, hogy mely telkekre lehet a fővárosnak saját czéljaira és közczélokra a legközelebbi évtized alatt előreláthatólag szüksége. Ezen telkek más czélokra át nem engedhetők. 11. A nyilvántartás tárgyában a tanács részéről intézkedés teendő, hogy úgy a múltban, tehát az 1876. évtől kezdve mai napig törtónt, mint a jövőben történendő telekeladások és adományozásokra nézve egy tüzetes felvilágosítást nyújtó nyilvántartás rendeztessék be, a melynek alapján az eladott és elajándékozott telkek állandóan pontos és szigorú felügyelet és ellenőrzés tárgyát képezhessék s a melvnek alapján arra nézve, hogy a főváros részéről tett kikötések és feltételek teljesittetnek-e, minden évben jelentés tétessék. Ezen jelentós a telekeladó albizottság részéről a helyszínén felülvizsgálandó lesz a mi nem az ellenőrzés és felügyelet gyakorlására eddig is hivatott köze-