Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1895

14. 1895. június 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 631 - 632 - 633 - 634 - 635 - 636

a prospectusban kifejezetten benn nem foglaltatik s a dolog természeténél fogva prospectusban zálogjogilag kezességül le seoi köthető. A budapesti közúti vaspályatársaság üzletében levő közúti vasúti hálózat tudvalevőleg közterületet foglal el, melynek az engedélyidő tartamára csupán a használati joga illeti meg a társaságot, a közterületre lefektetett vasúti sínek pedig az ingatlan tartozókat képezvén, azzal jogilag egy egészet képeznek. A prospectusban foglalt kezesség a tanács felfogása szerint csakis úgy érthető, a mint általában minden adós vagyona kezeskedik a hitelezőnek, a ki abban az esetben, ha követelése kielógitóst nem nyerne, jogosítva van követelésének az adós összes végrehajtás alá vehető ingó ós ingatlan vagyonából birói utón érvényt szerezni. Ahhoz, hogy valamely dolog zálogjogilag lekötve s igy megterhelve legyen, ingatlanoknál a zálogjog telekkönyvi bekebelezése, ingóknál pedig a kereskedelmi törvényben előirt módon foganatosítandó eljárás szükséges s minthogy a közterület s a rajta épített közúti vasúti hálózat telekkönyv tárgyát nem képezi, a közúti vasúti hálózatnak zálogjogilag való megterhelése egyáltalán kizártuak tekintendő. De a székes főváros közönségének vagyoni érdekeit érintő ingatlanokon kívül a jelen esetben figyelem fordítandó azon ingó dolgokra is, melyek most a közúti vaspályatársaság birtokában vannak és melyek az engedélyidő lejáratával kizárólagos tulajdoni joggal a székes főváros közönségére haramiának. Ezek az összes menetfelszerelés, a kocsik, melyek közül, a székes főváros közönsége és a társaság között fennálló szerződések szerint a budai oldalon lévők egészben, a pesti oldalon lévők pedig aránylagos részben ez idő szerint is tulajdonjogilag a székes főváros közönségét illetik. A kérdéses ingók a kereskedelmi törvényben előirt módon zálogjogilag nincsenek lekötve a ennélfogva azok sem most, sem a háromlást követő időre zálogjogilag megterhelteknek uem tekinthetők. A forgalmi eszközöknek megterhelése kérdésében az országos és helyi érdekű vasutakra nézve a törvény, világosan akként intézkedik, hogy az üzlet folytatásához szükséges tárgyak mint pl.: a kocsik a vállalat tartozékát képezik és külön birói foglalás ós végrehajtás alá nem vonathatnak. Jogosult a feltevés, hogy esetleg felmerülő vitás kérdés esetében a bíróság a törvény ezen intézkedését analógia utján a közúti vasutakra is alkalmazni fogja, ha pedig ez be nem következnék és ha a társaság hitelezőivel szemben elvállalt kötelezettségeit, még pedig első sorban összes bevételeiből nem teljesíthetné, vagy teljesíteni nem akarná, akkor következnék be az az eset, hogy a főváros vagyoni érdekei veszélyeztetve lennének s akkor merülne fel annak a szüksége, hogy a székes főváros vagyoni érdekeinek biztosítására — szükség esetén — bíróság utján a megfelelő lépéseket megtegye, másrészt pedig a mennyiben az megtámadtat,iék, tulajdoni jogát a bíróság előtt érvényesítse. A budapesti közúti vaspálya-társaság a 18,000.000 koronás elsőbbségi kölcsön kibocsátásához a székes főváros közönségének beleegyezését nem kérte, a mint az 1887. évben felvett 2,250.000 frtos és az 1S89. évben felvett 1,600.000 frtos kötvénykölcsön felvételéhez sem kérte s ennélfogva a törvényhatósági bizottság közgyűlése ahhoz beleegyezését nem is adhatta A" székes főváros közönsége és a budapesti közúti vaspálya-társaság között fennálló szerződésekben a kölcsönök felvételére nézve és pedig az 1868. évi február hó 14-én kelt szerződés 12. c) pontjában és az 1877. évi január hó 7-ón kelt szerződés 10. c) pontjában mindössze az foglaltatik, hogy a vállalkozó társaság oly kiterjedésű kölcsönöket fel nem vehet, melyek a főváros tulajdonát legkisebb mértékben is terhelnék, vagy egyáltalán veszélyeztetnék. Ebből folyik a társaság azon kötelezettsége, hogy kölcsönnek felvételéhez a székes főváros közönségének beleegyezését előzetesen kikérni tartozik, hogy meg