Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

11.1 1894. május 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 507

5 A második kérdés az, hogy elérkezettnek tartja-e a tanács az időt arra nézve, hogy a Tabán, illetőleg a gellérthegyi oldal házai gyorsabb menetben kisajátittassanak és a terület szabályozására vonatkozó tervek előterjesztessenek. A mi a plébánia épületének eltávolítását illeti, erre nézve a válasza az, hogy a helyszíni szemlék megtartattak és azon ingatlanok is szemügyre vétettek, a melyeken, ha az alku sikerülni fog, a plébánia el fog helyeztetni. A tanács kötelességének fogja tartani, hogy ez ügy rövid idő múlva elintéztessék. A mi a Tabán szabályozásának kérdését illeti, arra nézve megjegyzi, hogy a tanács már évekkel ezelőtt foglalkozott azzal, hogy a kisajátítandó házakból nyerendő területek szabályoztatván, ismét építkezési czélokra eladhatók legyenek és e tekintetben szabályozási terv is készült. A mi a gyorsabb menetben való kisajátításokat illeti, a tanács eddig is a kisajátítási alapot túlhaladó mérvben eszközölt kisajátításokat, a mit bizonyít az, hogy bár a közgyűlés évenkint 10.000 frtot szavazott meg ezen kisajátításokra, az utóbbi években 50.000—70.000 frtot fordított ezen czólokra, ugy, hogy a központi pénztár előlegekkel volt kénytelen kisegíteni a kisajátítási alapot. Miután szabályozási terv van, már az eskütóri hid budai följárójára nézve is és az erre alapított szabályozás véglegesen megállapítottnak tekintendő, a tanács elérkezettnek látja az időt arra nézve, hogy azon városrész szabályozásának munkáját megkezdje. Hogy azonban ez minél előbb megtörténjék, a tanács kötelességének fogja tartani, hogy a még hátra lévő magánépületek megszerzését az eddigieknél sokkal nagyobb mérvben vegye kezébe, a mi azonban csak ugy történhetik, ha a közgyűlés erre a czólra a kisajátítási alap rendes járulékán kívül még egy bizonyos nagyobb összeget fog megszavazni. Az erre vonatkozó előterjesztést a tanács legközelebb fogja megtenni. Végül kéri a közgyűlést, hogy ezen választ tudomásul venni szíveskedjék. Kun Gyula tanácsnok ur válaszát Máttyus Arisztid biz. tag ur és a közgyűlés tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly h. polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !507. Polónyi Géza bizottsági tag ur felszólalván, előadja, hogy e hó 4-én a »Magyarország« czímű lapban a fővárosi rakhely díjak bérleténél előforduló visszaélések dolgában következőket olvasta: »A főváros környékéről reggelenkint Budapestre jövő kenyérelárusítóknak folyó méterenkint 6 krt kellene fizetniök, a bérlők azonban ezen helypénzen kivül minden ilyen elárusítótól egy-egy kocsi után 15, illetőleg 20 kr. díjat szednek, a mi teljesen jogosulatlan, mert ezek az eladók árúikat nem közvetlen a kocsikról adják el, hanem á kocsikról lerakják bérelt helyeikre, a mely esetben a kocsik utáni állásdíj nem fizetendő. A helypénz kiszabásánál is olyan lelkiismeretlensóggel és önkénykedéssel járnak el a bérlők a tarifákat nem ismerő közönséggel szemben, hogy az már egyenesen felháborító. így például a folyóméter helyett a helypónzt a kosarak és egyéb tartányok után szedik, minek következtében az eladó, mondjuk négy kosárért, a melyek összesen egy folyóméter teret foglalnak el, 12, vagy 16 krt fizet 4—6 kr. helyett. Hogy azután ezt a többletet a vásárlókon, a fogyasztókon veszi meg az eladó, azt csak természetesnek találjuk. így járnak el a bérlők a Rákóczy-, Hunyady-, István-, új vásáros vámház-téren, a Ferencz József-rakparton, a bomba-tére, a várban és Kőbányán, a hol kegyelemből folyóméterenkint 4 kr. helyett egy kosár után 6 kr. díjat szednek, tehát 60—70°/o-kal többet szednek be a bérlők, mint a magukra nézve kötelezőnek elismert díjjegyzék szerint szedniök szabad volna.