Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1894

10.1 1894. április 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 445

De 1878-ban a közgyűlés csak az alapeszmét jelenthette ki határozat alakjában és évi 10.000 írtnak megszavazásával a czélba vett városrendezés előkészítését tette lehetővé. 1878. év óta a székes főváros mindinkább rohamosan ós valóban minden téren nagy arányokban emelkedik. Ezen idő óta az eskütéri és a vámháztéri hidak építése is törvény által lett biztosítva, sőt a mondott városrendezésre vonatkozó szabályozási terv is a törvényhatósági közgyűlés hozzájárulásával a fővárosi közmunkák tanácsa által megalkottatott. Megállapittatott továbbá a rudas-fürdői térre torkoló hid feljáróival kapcsolatos s egész az egyház-térig terjedő szabályozás, ugy nemkülönben a budai körútnak azon része, mely ezen ponttól a palota-utcza és szarvas-téren át, továbbá az Attila-utcza mentén és ennek folytatásában egész a Krisztina-kőrútig fog terjedni. Ezen utóbbi alkotások megvalósítása küszöbön áll s különösen a most emiitett körút megnyitásának ós azon a már elv bon engedélyezett villany-, vagy lóerőre berendezendő körúti vasút megépítésének már csak egyetlen akadálya van, t. i. a palota-utczában a tabáni katholikus lelkészi épület, mely eltávolítandó. A hidak elkészítésével s a budai körutak megnyitásával kapcsolatban a Tabán átalakításának kérdése is megoldandó s ha nem is állítjuk, hogy ezen nagy horderejű városrendezés rövid néhány év alatt keresztülvihető, kétségtelen, hogy ezen fontos kérdésben is innentúl már rendszeresen és programmszerüen kell eljárnunk. Tisztába kell jönnünk a teendőkkel, azoknak egymás közti szerves kapcsolatával s ebből folyólag az időbeli egymásutánnal. Programmot kell alkotnunk a további kisajátítások, illetőleg ház- és telekvételek, a létesítendő uj utak ós a szabályozás által nyerendő telkek értékesítése tekintetében. Az eddigi ugyan óvatos, de tervszerűtlen eljárás már csak a tabáni lakosság érdekében sem folytatható, mert nem tagadható, hogy ezen néhány száz kisebb háznak eltávolítása, kapcsolatban a telkek parlagon hagyásával, a Tabán forgalmára igen bénitólag hatott s a szegényebb lakosságot, a mely ősi fészkéből mintegy kitelepittetett, súlyosan érintette. A jövő ki fogja ezt pótolni, mert uj élet, nagy forgalom és jólét, fognak ezen városrészben is mutatkozni s interpelláczióm czélja, hogy ezen jövő felé egy lépéssel közeledjünk. Azt hiszem, t. közgyűlés, hogy ezen városrendezés végrehajtása nagy és erőnket meghaladó áldozattal nem fog járni, mert a szabályozandó telkek értékéből nagy része meg fog térülni a kiadásoknak. Ezen kiadások körülbelül való nagysága iránt azonban a hatóságnak mielőbb tájékoznia kell, tájékoznia kell magát az iránt is, hogy például egy évtized alatt végrehajtható volna-e ezen szabályozás ós mily módon? Szükséges ennélfogva megállapítani, hogy mennyi a még kisajátítandó terület és konstatálni kell a már kisajátított területet, valamint az arra fordított költségeket. S minthogy a fővárosi kisajátítási alap nemcsak csekély, de sokfelé van igénybe véve s abból ezen kisajátításokra évenkint megfelelő összegek nem jutnak, azt hiszem, kívánatos volna a fővárosi köznrunkák tanácsát arra birni, hogy a kisajátításoknak az eddiginél gyorsabb ütemben való végrehajtásához szintén hozzájáruljon s hogy a székes főváros ezen kisajátításokhoz egy külön alapot létesítsen. Véleményem szerint néhány százezer forint elegendő lenne arra, hogy a kisajátítás legalább oly mórtékben mielőbb végrehajtassák, hogy a főútvonalak megépülhessenek s ez által az új építkezésnek is mintegy a gerincze biztosíttassák. A tisztelt közgyűlés 1 őlcseségétől függ meghatározni, hogy egy ily alap mily eszközökkel létesíttessék. Lehető volna talán ezen külön alapot valamely székes fővárosi alapból rövidebb időre kölcsönvenni s annak, mint kölcsönösszegnek egyelőre a házi pénztár csak kamatait fizetné, a tőke visszatérítése ellenben az értékesítendő terű-