Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893
5.1 1893. március 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 224 - 225 - 226
3 7. Reszeli Lajosné szül. Csákvári Eszter (Vili. koszorú-u. 13.), 8. Pfeilmayer Antalné szül. Trepacs Éva (VIII.. bérkocsi-u. 16.), 9. Némberger Sándorné szül. Filotás Erzsébet (X. füzór-utcza 54.) szülésznők okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvos urnák visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy ti nevezett orvostudorokat és szülésznőket az adózók lajstromába vegye fel. !224. Főpolgármester ur bejelenti, hogy a napirend előtt három interpellátió fog tétetni, a melyeket Scheich Károly, Máttyus Aristid és dr. Rácz Károly biz. tag urak jelentettek be. Tudomásul vétetik. !225. Scheich Károly bizottsági tag ur felszólalván, előadja, hogy egy árvizveszedelemre vonatkozó ügyben óhajtja a t. közgyűlés idejét rövid időre igénybe venni. Az 1876-iki árviz alkalmával inditványoztatott az árviz-bizottság részéről, hogy a határárok Engelsfeld és Buda között zsilipek által zárassék el oly módon, hogy az az 500 hold terület, a mely télennyáron szenved az ártól, megmeneküljön a veszedelemtől. Akkor az árviz-bizottság eljárásának nem volt eredménye. 1886-ban újra előterjesztette a bizottság ezt a kérést, de ismét hasonló eredménye lett annak. Végre 1890-ben az én sürgetésemre nagy nehezen annyira ment a dolog, hogy a terveket elkészítették s azok a közgyűlés által is jóvá lettek hagyva. Abban a reményben éltem, hogy 1892-ig végre valahára végrehajtják a terveket. Ez nem tőrtént meg. Az árviz újra elöntötte azt a területet. Kérdem ennélfogva a t. tanácsot, hogy a mikor 107 ezer forintot adtak ki az árviz ellen való védekezésre, miért nem találtak fedezetet ezeknek a terveknek a végrehajtására is s mi oka annak, hogy ezen ügy mai napig elintézve nem lett. Tekintettel arra, hogy ezen ügynek 1876 év óta előzményei vannak, s a válaszadásra az iratoknak áttanulmányozása szükséges, polgármester ur ezen interpellatióra a jövő közgyűlésen fogja megadni. Miről Kamermayer Károly polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendő. !226. Máttyus Aristid bizottsági tag ur utal arra, hogy a főváros törvényhatósága mindig azon volt, hogy a szabad forgalmat biztosítsa ugy a Duna jobb, mint annak baloldalán. S a főváros nagy költséggel megtett mindent, hogy a forgalom követelményeinek eleget tegyen, de azért hiányok e tekintetben még most ÍB vannak. Nevezetesen a Duna jobb partján két vonal van, a mely nagyon is igényli gondoskodásunkat. Az egyik a nagy-körúti vonal, a másik a Margithidtól lefelé vezető út a malmokig, a gyárakba és a különböző építési agyagtelepekhez. Ennek az útnak van egy nagy Achilles-sarka. Ertem a Lukács- és Császárfürdő közt elterülő tavat, a melynek a beboltozásának kérdésével már évtizedek óta foglalkoznak, de eddig nem végeztek semmit. A ki azon vidék forgalmát ismeri, tudni fogja, hogy ott a napnak bizonyos órájában valósággal megtorlódnak a kocsik. Ezen a bajon mielőbb segíteni kell. A hosszas tárgyalások eredménytelenségének okául azt hozzák fel, hogy ott a források sérthetetlenek. Én azt hiszem, hogy ennek a 30—40 méter széles területnek az áthidalásával vagy beboltozásával, a mikor a közlekedés érdeke ezt oly égetőn megkívánja, még sem lehet oly sokáig késlekedni, mert állítólag a források érdeke ezt ugy kívánja. Én azt hiszem, hogy ha ezen kérdést erélyesen megoldani kívánjuk: fogunk módot és megoldást találni az áthidalásra. Én azon kérdést intézem a t. alpolgármester úrhoz, kegyeskedjék a közgyűlést fölvilágosítani arra nézve, hogy milyen stádiumban van most ezen kérdés? Gerlóczy Károly I. alpolgármester úr az interpellatióra azonnal * következő választ adja :
