Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893

13. 1893. június 21. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 649

3 A közgyűlés a lakásügyi bizottmánynak 1893. évi márczius hó 2-án és május hó 15., 19. ós 24-ón tartott üléseiből kelt s a budapesti lakásviszonyok rendezésére vonatkozó jelentésében foglalt javaslatokat helyeseknek, czélszerűeknek s a lakásviszonyok rendezésére alkalmasaknak ismervén el, azokra vonatkozólag következőképen határoz: 1. Általánosságban kijelenti a közgyűlés, hogy mindazon általános föltótelek és meghatározások, a melyek az 1885 évi márczius hó 4 ón és folytatva 5 én tartott fővárosi törvényhatósági bizottsági közgyűlésben a fővárosi lakásviszonyok rendezése tárgyában alkotott s részben, t. i. a közhasznú épitkezési vállalatokra, a menhelyekre, a tömeges éjjeli szállókra, a túltömött lakásokra és a pinczelakásokra vonatkozó részeiben feleőbb jóváhagyást is nyert szabályrendeletben foglaltatnak, továbbra is fentartandók és nevezetesen az éjjeli szállók, a túlzsúfolt ós pinczelakásokra vonatkozó rendelkezések állandóan a legerélyesebben végrehajtandők, minélfogva főlhivatik a polgármester ur, ugy is mint a közegószségi törvény érteimébea erre hivatott közeg, hogy az I. fokú közegészségügyi hatóságoknak működését folytonosan éber figyelemmel kisérje és a tapasztalandókhoz képest a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket saját hatáskörében tegye meg. 2. A székes főváros által már létesített szükséglakások az oly telepeken, a hol arra hely van, családi szobákkal szaporitandók, újabbi családi barakkok építendők s azon kiszállásolandó egyének számára, a kik túlzsúfoltság, vagy fertőzőbetegség miatt szállásolandók ki, elkülönített barakk helyiségek tartandók készletben. 3. 50 köbméter lógbeli térséget tartalmazó, tehát öt egyén befogadására alkalmas szobákkal biró szükséglakások magánvállalkozás utján való fölépítése engedélyezhető. 4. A menedékhelyek társadalmi úton szaporitandók és pedig oly módon, hogy a székes főváros erre a czélra a »Hajléktalanok menhelye« czímű egyletet, esetleg más hasonczélú egyletet is, az eddig is már gyakorlatinak mutatkozott módon erkölcsileg és anyagilag is támogatni fogja. Az ily menedékhelyek létesítésénél arra kell törekedni, hogy olyanok lehetőleg minden kerületben állíttassanak föl és pedig oly környékeken, a hol sűrű a munkásnóp s közel találja műhelyét. 5. Az építési rendszabályokban már is megengedett könnyebb szerkezetű építkezéseken kivül még azon kedvezmény is külön engedélyeztetik, hogy a harmadik és negyedik övezetben, de kivétele.-en a második övezetben is, egyes telkeken konyha nélküli külön családi szobák is építhetők az esetben, ha az illetők alávetik magukat mindazon külön föltételeknek és ellenőrző szabályoknak, melyeket a hatóság részben már mpgállapitott, részben pedig majd ezután fog megállapítani. 6. Családi házak építése előmozdítandó. Családi háznak nevezendők azon házak, melyek önállóan (villaszerűén) épülnek s csak egy lakásból állanak. Ebből a czélból a székes főváros a külterületeken lévő telkeiből megfelelő parczellákat jelöl ki, ezeknek értékét évről-évre újból megállapítja, a telkeket kimutatásba foglalja s az eleve meghatározott áraknak és föltételeknek megfelelő ajánlatot — bárki részéről tétessék is az — elfogadja. Ezen családi házak térfogata lemehet 150 négyszögölig, míg a maximum 300 négyszögöl. A családi házak számára oly helyek jelölendők ki, a hova köz lekedés van. 7. Vasúti munkásvonatok rendezendők be. 8. Telekvételi és épitkezési kedvezmények nyújtandók. Es pedig telekvételi kedvezmények az által, hogy a székes főváros bizonyos telekcsoportokat jelöl ki eladásra, mely telkeket a lehető kedvezményes árban adja el, mig az épitkezési kedvezményeket illetőleg