Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1893
13. 1893. június 21. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 649
4 fentartandó az.4885. évi márczius hó 4-én és folytatva 5-én tartott közgyűlésben ( 210 sz. a. alkotott szabályrendeletnek a kisebb lakásokból álló bérházakra vonatkozó azon rendelkezése, mely szerint a főváros belterületén bárhol épülő legfölebb kétemeletes oly új ós toldaléképületek ós ráépítés folytán előállított újabb emeletek, melyek a beépített terület legalább kétharmad részében, vagy egészében 1—2 szobás lakásokat tartalmaznak, a községi pótadó alól a lakhatási időponttól számított 20 éven át teljesen mentek, ha minden egyes lakás külön konyhával elláttatik és ha a pinczehelyiségek lakásul nem használtatnak. Minden változás, vagy oly használat, a melynek következtében az 1—2 szobás lakások a beépített terület kétharmad részét ki nem teszik, a nagyobb adómentesség elvesztését vonja maga után. Ezen rendelkezés fennállásának ós érvényességének ideje később fog meghatároztatni. 9. A munkáslakásokra s esetleg a kisebb lakásokból álló bérházakra a székes főváros mintaházakat építsen; ezen határozat azonban csak az esetben lesz végrehajtandó, ha a tervezett közhasznú építkezési társulat rövid idő alatt meg nem alakulna. 10. Adókedvezmények nyújtandók és ezek kieszközlése a kormánytól kérelmezendő és pedig: 1. A családi házakra (t. i. olyanokra, a melyekben csak egyetlenegy lakás van) nézve a törvényes adómentességi idő eltelte után Budapesten a házosztályadó alkalmaztassék. 2. A raunkásházak akkor is teljesen és feltétlenül adómentesek legyenek, ha azokat a gyárosok, mint a gyárhoz tartozó épületeket, saját munkásainak számára a gyártelepen kívül is építik. 3. A szükséglakások, a mennyiben a főváros által építtetnek, teljesen adómentesek legyenek, a magánosok által külön engedély mellett létesítendők, az eddig is élvezett adómentességben maradjanak, ily lakásbarakkok után csakis a 10°/o-os Ill-ad osztályú kereseti adó szedessék. 11. Egy szoba használatát más albérlővel megosztani csakis hatósági engedélylyel lehet. Az engedélyt — szóbeli vagy írásbeli — mindenkor bólyegtelen bejelentés alapján az illetékes kerületi elöljáróság adja meg. 12. A túltömöttség harmadszori megállapítása esetén az ilyképen harmadszor ismételt kihágás oly érzékenyen büntetendő, hogy annak terhe a lakás bérletében, vagy albérletében megszerezhető ne legyen. 13. A lakásviszonyok s ezzel kapcsolatos közegészségügyi ügyek felügyeletére s az egységes irányítás érdekében egy központi bizottság alakitta tik. Ezen bizottságba 20 tagot a székes fővárosi törvényhatóság bizottsági közgyűlése választ három évre oly módon, hogy abban a főváros minden közigazgatási kerülete képviselve legyen. A bizottságnak hivatalból tagjai: a tiszti főorvos és főmórnökközépitési igazgató. A bizottság saját kebeléből választ elnököt és előadót választ, továbbá két orvost, két műszaki ós két kereskedelmi és két iparos szakértőt, a kik a bizottság rendes tagjai lesznek. A bizottság hatósági hatáskörrel nem bir, feladata kizárólag ellenőrzésre, a lakásügyben észlelt bajok megállapítására és azok orvoslására alkalmas javaslatok és indítványok előterjesztésére szorítkozik. Ebbeli feladatának teljesítésében a helyi hatóságok közreműködését és támogatását igénybeveheti, saját kebeléből egyes tagokat helyszines szemlékre kiküldhet. A bizottság ügyrendét maga állapítja meg. A bizottságnak mindenekelőtt rendelkezésére bocsátandók a székes főváros területén létező és hivatalos összeírás alapján ismert azon lakóhelyiségek jegyzékei, melyek:
