Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891
19.1 1891. szeptember 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 840 - 841
11 tudomása nincs a kormány szándékairól vagy megállapodásairól, mert a fővároshoz ez ügyben eddig semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett. Kijelenti azonban, hogy sürgősen meg fogja tenni az intézkedéseket, hogy a kormánytól a kellő tájékoztatást megszerezvén, a tanács a közgyűlésnek ez ügyről jelentést tehessen. Interpelláló bizottsági tag ur az adott válaszban megnyugszik. A közgyűlés helyettes polgármester ur válaszát tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !840. Dr. Helfer Vilmos bizottsági tag ur utal arra, miszerint köztudomású, hogy a budai Szt.-János-kórház semmi tekintetben sem felel meg a hygiena követelményeinek, miért is a közgyűlés már évek előtt egyhangúlag elhatározta helyébe egy új kórházat építeni. Ugy látszik azonban, hogy ezen ügyet »ad Graecas Calendas« akarják halasztani, mert a régi rozzant kórházi épület, mely eredetileg szegények háza volt és melyet annak idején csak ideiglenesen alakítottak át kórházzá, most nagy költséggel renoválják. Nem érti, miért húzódik az új kórház építésének ügye ily télette soká. Pénzkérdés nem lehet az oka, mert hiszen a közgyűlés ily nemes, szent czélra szívesen megszavazza a költségeket, a tervek pedig már régen elkészülhettek és szóló hiszi, hogy a tanács majd a lehető legjobb terveket fogja a közgyűlés elé terjeszteni, mert hiszen a szakférfiak már eleget tanulmányoztak külföldön a főváros költségén. Ezeknél fogva kérdezi a polgármester urat: mily stádiumban van ezen kórház ügye, melynek építését a közgyűlés évek előtt egyhangúlag elhatározta? Melyek voltak azon akadályok, melyek miatt az épités eddig még nem volt foganatosítható? Hajlandó-e a polgármester ur mindent elkövetni, hogy a kórház építése végre már valósuljon? Haberhauer János tanácsnok ur a helyettes polgármester nr nevében az interpellatióra a következő választ adja: A Szt.-János-kórház helyébe építendő új kórház területe a kútvölgyi dűlőben az 1889. év vége felé szereztetett meg; a ministeri jóváhagyás az 1890. év közepén érkezett le azon megjegyzéssel, hogy e terület egy részének, mely Házmán tulajdonát képezte, megvételét nem hagyja jóvá, hanem erre nézve a kisajátítási eljárást rendeli el. Ezen leirat folytán az illető tulajdonosokkal az egyezség megköttetett, a terület egy részének megszerzésére a kisajátítási eljárás megindittatott, mire a kerületi elöljáróság a telket átvette. Ezután a kórházi igazgató felhivatott az építési programm előterjesztésére, ez a programm most a tiszti főorvosnál fekszik, ki a legközelebbi napokra összehívta az albizottságot, melynek tárgyalásai és a közegészségügyi bizottság hozzájárulása után majd a mérnöki hivatal veszi elő az ügyet, ugy, hogy kilátás van arra, hogy az építkezés már a jövő tavaszszal meg lesz kezdhető. Interpelláló bizottsági tag ur az adott válaszban megnyugszik. A közgyűlés helyettes polgármester ur válaszát tudomásul veszi. Miről Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !841. Dr. Schreyer Jakab bizottsági tag ur a következő interpellatiót terjeszti elő: Midőn a törvényhozás legközelebb meghozta az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló törvényt, felhatalmazta a kereskedelmi ministert arra, hogy e törvény alóli kivételeket rendeletileg állapítsa meg. A rendeletnek, melyet a kereskedelemügyi minister e meghatalmazás alapján kibocsátott, egyik szakasza azt mondja, hogy oly törvényes munkaszüneti napokban, melyekre országos vásár esik, a vásár helyén a kereskedői eladás korlátozva nincs. Ezen intézkedés tiszta és világos, ebből a szakaszból nem olvasható ki más, mint hogy azon községben, melyben országos vásár van, a vásár idején az üzleti eladás nincsen korlátozva. Ennek daczára az történt, hogy midőn a 3*
