Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891
18. 1891. augusztus 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 767
3 !767. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 20.150/891. II. számú előterjesztése, a villamos vasut-vállalat szerződéseinek egyesitése ügyében. A közgyűlés a budapesti városi vasutvállalat Siemens és Halske czég által létesitett villamos és gőzerejű vasutvonalaknak véglegesítése és illetőleg a vasutvonalak épitése iránt kötött szerződéseknek egységesítése kérdésében a főv közmunkák tanácsa 1891. évi május hó 5-én kelt 1973. számú átirata, továbbá a közúti vasúti albizottságnak és a pénzügyi gazdasági bizottmánynak a fővárosi tanács által is pártolólag előterjesztett javaslatai alapján a kővetkezőkben határoz: 1. az 1891. évi márczius hó 4-én és folytatólag 5-ón tartott közgyűlésen 224. sz. a. hozott határozat 3-ik pontjában a vasutvonalak beváltási jogának elejtésére vonatkozó határozmány hatályon kivül való helyezése mellett a közgyűlés kijelenti, hogy a vasutvonalak beváltására vonatkozó jogát fentartja és illetőleg ezennel elhatározza, miszerint a vasutvonalak 1917. évi január hó 1-étől kezdve mindenkor öt évi felmondás előrebocsátásával bármikor beválthatók. Ehhez képest tehát 1917-re először a felmondásnak a főváros részéről 1912. évi január hó l-ig bezárólag kell megtörténnie, kimondatván egyszersmind, hogy 1912. évi január hó l-jétől kezdve felmondás bármikor történhetik, az ezen felmondást követő öt esztendő multával végrehajtandó beváltásra. 2. A megváltási ár következőképen állapittatik meg : a) a főváros a még ki nem sorsolt részvények névértékbeni beváltását, valamint a vállalkozó által a vasúti vállalat állagát gyarapító új beruházásokra felvett azon kölcsönök és ezek kamatai a törlesztési terv szerint még fennálló részösszegének folytatólagos törlesztését és illetve kifizetését eszközli, a mely kölcsönök, legyenek azok elsőbbségi avagy egyéb kötvényekre szólók, a főváros hozzájárulásával vétettek fel és a melyekre nézve a törlesztési tervezet egyenlő évi annuitásokkal és legfeljebb a szerződési időtartam lejártáig terjedőleg ugyancsak a főváros hozzájárulásával állapittattak meg. Ugy a részvénytőke, valamint a felvett kölcsönöknek azon részösszege, melynek a fővárosi villamos vasúti vállalatba tényleg történt befektetése a vállalat által nem igazoltatnék, vagy melynek megfelelő beruházási tárgy a fővárosnak át nem adatnék, a vállalat által a megváltás napján a fővárosnak készpénzben kifizetendő. b) A főváros a beváltás időpontjától kezdve a még ki nem sorsolt elsőbbségi és egyéb kötvények után a biztoBitott kamatokat, a részvények és élvezeti jegyek után pedig az engedélyidő hátralévő egész tartamára azt az osztalékot fizeti, melyet a vállalat részéről a felmondás évét megelőző hót utolsó esztendőben a két legrosszabb év levonása mellett a többi öt évben fizetett osztalékok átlag számitása eredményez, az élvezeti jegyeknél levonván a részvénytőke 57o-át. Megjegyeztetik, hogy az esetben, ha a felmondás évét megelőző utolsó öt esztendőben a főváros a tarifát mérsékelte s ennek következtében az üzleti számla a tarifa leszállítását követő évben csekélyebb tiszta hasznot tűntet fel a megelőző évinél, a vállalat jogosítva leend követelni, hogy az átlagszámításnál ezen, a tarifa-leszállitás következtében kedvezőtlenebbé vált év helyett a hét évet közvetlenül megelőző nyolczadik év vétessék föl. A részvények névértéke után nyolcz százalékos osztalékot és a vállalat által már is kiadott, valamint a főváros részéről az általa beváltandó részvények helyett azontúl kiadandó élvezeti jegyek után három százalékot a főváros az esetben is köteles fizetni, hogy ha a vállalat részéről teljesített osztalék-fizetéseknek fentiek szerinti átlagszámítása nyolcz százalékot ki nem tenne. Hogy a vállalat az átlag-számítás eredményét a valódinál mes-terségesen kedvezőbbre ne tehesse, kiköttetik, hogy a meghatározott 1*
