Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

18. 1891. augusztus 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 767

évek alatt a tartalékalapból kiegészített osztalékok a főváros irányában csak ezen kiegészítés mellőzésével számíthatók föl és hogy ezen időben a tartalékalapból nem fedezheti a vállalat azokat a kiadásokat, a melyek a dolog természete és az általános üzleti szokások szerint a folyó rendes bevételekből viselendők. 3. A fővárost a kifejezetten elvállalt terhek fizetésén kívül semminemű szenvedő követelések vagy telekvételárak nem terhelhetik. 4. A készletben találandó fogyasztási anyagoknak (kőszén, pírszén, olaj stb.) ára, a mennyiben ezek nem a befektetett tőkéből létesített alaphoz tartoznak, hanem a vállalat folyó bevételeiből szereztettek be, a főváros által készpénzben lesz megfizetendő az esetben, hogyha azokat a főváros átvenni kívánja. 5. A vállalkozó által kötött szállítási és adásvételi szerződések a főváros által csak az esetben lesznek átveendők, hogyha azok a főváros hozzájárulásával köttettek, különben pedig a vállalat tartozik gondoskodni arról, hogy a megváltási napot meghaladó időre szóló szerződései csakis felmondási joggal köttessenek. 6. A főváros a beváltás alkalmával a szolgálati szerződóseket, valamint a vállalat hivatalnokai, alkalmazottjai és szolgái javára létesítendő nyugdíjalapot átveszi, viszont kötelezi magát a vállalat arra, hogy a nyugdíjszabályzatot a fővárosi közönség jóváhagyásával állapítja meg. A nyugdíj szabályzat keretén kívül kötött szolgálati szerződések a főváros közönségére nézve csak abban az esetben lesznek kötelezők, hogyha a vállalat azokra nézve a főváros jóváhagyását előzetesen kinyerte; továbbá a felmondás napjától kezdve törtónt előléptetések és fizetésfelemelések, valamint az új egyéneknek a szokásos fizetéseknél nagyobb illetményekkel való alkalmazása a fővárosra nézve szintén csak azon esetben bírhat érvénynyel, hogyha azokra nézve a főváros hozzájárulása előzetesen kieszközöltetett. 7. Hogy biztosítva legyen a főváros az iránt, miszerint megváltás esetében is teljesen üzemképes oly vállalatnak jut a birtokába, melynél az utánszerzések és pótlások a tényleg befektetett tőkével létesített állag teljes épségben tartására a vállalat folyó bevételeiből, esetleg időnkint az azokból létesített tartalékalapból minden irányban legpontosabban eszközöltettek, a főváros jogosítva van arra, hogy a vasúti vállalatot ez irányban évről-évre legszigorúbb vizsgálat alá vegye és az észlelt hiányokat a vállalat által és pedig szükség esetében a m. kir. kereskedelemügyi minister ur közbenjárásának igénybevétele mellett pótolhassa. 8. A 224/1891. számú közgyűlési határozat 7-ik pontjának az új vasúti vonalak kiépítésére vonatkozó határozmányai épségükben fentartatnak, mindazonáltal a b) alpont alatt jelzett, a Podmaniczkyutczai vonalból kiágazólag esetleg Újpestig építendő vonalat illetőleg oly módosítással, miszerint a vállalat ezen most emiitett vonalnak a Viktória gőzmalomig terjedő szakaszát ugyancsak ezen egységes szerződés keltétől számítandó öt év alatt, hogyha a kiépítésre három éven belül felszólittatik, tartozik kiépíteni, mig ellenben ezen vonalnak az Újpestig terjedő folytatólagos szakasza kiépítési kötelezettségének határideje tíz évre meghosszabbíttatván, megállapíttatik, miszerint a vállalat ezen folytatólagos, vagyis a Viktória gőzmalomtól Újpestig terjedő vonalrészt — a mennyiben erre nyolcz éven belül felhivatik — a következő hét év alatt kiépíteni köteles. Az engedély időtartama ezen új vonalakra nézve is 1940. évi január hó l-jén járand le. 9. A vállalat tartozik a fővárosi hatóság kívánságára az engedély-idő egész tartama alatt, illetve a beváltás napjáig vonal-meghosszabbitásokat és kiágazásokat létesíteni. Azon hossznak minimuma, a melynek létesítését a főváros a vállalattól meghosszabbítások, vagy ki ágazások czímén az engedélyi dő egész tartama alatt, illetve a beváltás napjáig követelheti, 6 (hat)