Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

14. 1891. május 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 559 - 560

9 nézve, hogy a rakpartok jelentékeny feltöltése nélkül a hid esési viszonyainak megfelelő feljárók építtethessenek: ennélfogva a közgyülés első sorban a vámház-körút és a Sáros-fürdő közt elhelyezendő és úgy gyalog mint közúti vasúti, könnyű és teherkocsi-közlekedés czéljaira szolgáló hid létesítését tartja szükségesnek. Minthogy továbbá a Dunának a vámház-kőrúttól a lánczhidig terjedő részén közlekedő csavargőzösök és helyi hajók, valamint maga a lánczhid sem képes többé az egymással szemben fekvő, nagy népességű és egymással folytonos érintkezésre utalt városrészek személyforgalmi igényeit kellőleg kielégiteni és minthogy az általános szabályozási tervben már meg lett állapítva, miszerint a kerepesi-út folytatólagos kiépítést nyerjen a hatvani-, Sebestyén- és Duna-utczáknak 22 méterre való kiszélesítésével, ennélfogva másodsorban czélszerűnek tartja és melegen óhajtja a közgyűlés, miszerint a Duna utcza irányában és a Rudas fürdő között egy oly hid építtessék, a mely a gyalogközlekedésen kívül a könnyű kocsi forgalom czéljaira is berendezve legyen. Végül a közgyűlés kívánatosnak tartja egyrészt tekintettel a felsorolt városfejlesztési és közforgalmi tekintetekre, hogy az általa létesítendőnek vélt mindkét hid egyidejűleg építtessék ki; másrészt tekintettel arra, hogy a fővárosban a Dunán jelenleg létező hidak mind az állam tulajdonát képezik, továbbá arra, hogy a nagy közönség érdekében nagyfontosságú körülmény az, hogy a kormányt illesse az új hidakon szedendő vámdíjak leszállításának, esetleg teljes eltörlésének joga, szintén legczélszerűbbnek és felette kívánatosnak tartja azt, miszerint az új hidakat az állam maga építtesse ki. Mindezek után elhatározza a közgyűlés, miszerint a mérnöki hivatalnak Lechner Lajos főmórnök-közópitészeti igazgatónak és a középitési bizottmánynak ide vonatkozó javaslatai az azoknak alapul szolgált tervekkel és jelen határozattal együtt a kereskedelemügyi m kir. minister úrhoz oly kérelemmel terjesztessenek fel, miszerint azokat a m. kir. pénzügy minister úrhoz, mint a ki a Dunán építendő új hidak kérdésében már tárgyalásokat indított meg, használat és szíves figyelembe vétel végett áttenni méltóztatnék. !559. Tárgyaltatott a tanács 12.318., 17.548., 17.125., 17.124/1891. IX. számú előterjesztései, Mezey László, Novák Jenő, Tipula Gyula és Trebics Jakabnak a Vécsey-féle alapítvány irányában fennálló tartozása ügyében. A tiszti ügyészségnek a tanács által pártolólag előterjesztett javaslatában foglalt indokok figyelembe vétele mellett a közgyűlés a Vécsey János-féle lelenczházi alapítványnak alább következő cselekvő követeléseit a siker kilátását nélkülöző további peres eljárás megszüntetése mellett törlésbe venni határozza, u. m. 1. Mezey László ellen 201 frt tőkét és járulékait; 2. Novák Jenő ellen 483 frt tőkét és járulékait; 3. Tipula Gyula ellen 170 frt és 60 frt iránt fennálló kétrendbeli tőkekövetelést járulékaival és 4. Trebits Jakab ellen 112 frt tőke és járulékai iránt fennálló követelést, összesen 1026 frt, azaz ezerhuszonhat forint tőkét és járulékait. Mely határozattal alapítványi vagyon csökkentése czéloztatván, az végrehajtás előtt, jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztendő. !560. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 46.598/890. II. számú előterjesztése, az Orczy-kert hozzáférhetése ügyében érkezett honvédelmi ministeri leiratra és Medrey Zsigmond biz. tag urnak ugyanezen ügyben tett indítványára. Minthogy a közgyűlés a tanácsnak és a jogügyi bizottmánynak előterjesztéseiből meggyőződött arról, hogy a fővárost az Orczy-kerttel szemben sem tulajdon-, sem pedig használati jog meg nem illeti, másrészt, minthogy a honvédelmi minister nr a főváros által hozzáintézett 3