Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1891

11. 1891. május 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 469

3 A 4. pont harmadik bekezdésében »Budapesti Közlönyben« szavak után beszúratik: »Fővárosi Közlönyben«. A 15. pont ekként szövegeztetik: »A mennyiben a bérletet nem egyes személy, hanem valamely társulat — bejegyzett társas czóg, közkereseti társaság, részvénytársaság stb. — nyerné el, ugy köteles ez a kellő meghatalmazás és utasitásokkal ellátandó egyént a közjegyzőileg hitelesített aláírással ellátott meghatalmazás egyidejű bemutatása mellett megnevezni, kivel a főváros hatósága és ennek közegei a bérlet tartama alatt a bérletre vonatkozó dolgokban érintkezhetnek és kinek a bérletre, illetve az ezen belül foganatosítandó munkálatokra vonatkozó összes hatósági rendeletek és határozatok, utasitások stb, a társulatra nézve jogérvényesen kötelezőleg kézbesítendők lesznek. Külföldi vagy nem helybeli bérlő köteles Budapesten rendes székhelyet tartani és czégét helyben önálló czégként, tehát nem fióktelepként azonnal bejegyeztetni « A 20. pont következő mondattal kihővittetik : »A raktárak, szinek istállók stb. czéljára szükséges területeknek akár vétel, akár bérlet utján való megszerzése a bérlőt terheli.« A 21. pont második bekezdése következőkkel toldatik meg: »Azon esetre, ha a bérlő a fővárosi tanács felhívásától számítandó 8 nap alatt szakértőket lakásaik pontos megjelölésével meg nem nevezne, vagy pedig, ha a megnevezett szakértők a tervbe vett vegyes bizottsági becslésnek legfeljebb 8 nap alatti foganatosítását bármily ok vagy ürügy alatt meghiúsítanák, ugy a fővárosi tanácsnak egyoldalulag és csupán saját szakértői véleménye alapján hozott határozata a bérlőre is feltétlenül kötelező leend.« A 22-ik pontban ezen szavak: »megalakítandó bizottság« után közbe szuratik: »csak egyhangúlag, vagy szótöbbséggel bozott.« A 26. pont egészen elmarad, minek következtében a következő pontok számai megfelelően változnak. A 27., illetve az új számozás szerint 26. pont következőleg szövegeztetik : »A tanácsi határozattal kiszabott pénzbírság, bérlőnek a határozat kelte után esedékessé vált legközelebbi bavi számláján, illetve járandóságából — vagy a főváros választása szerint — biztosítékából levonható, esetleg egyéb vagyonából is behajtható.« A 28., illetve az új számozás szerint 27-ik pontban a hatodik sorban ezen kifejezés »közigazgatási uton« után közbeszuratik: »minden birói beavatkozás kizárásával«. A 29., illetve az új számozás szerint 28. pont végén kibcvittetik következőképen: »A mennyiben a bérlő ezen kötelezettségének pontosan eleget nem tenne, jogában áll a fővárosnak bérlőt kötelezettségének teljesítésére akár birói úton szorítani és őt a különbözet befizetésére biröi nton kötelezni, akár pedig a szerződést a 27. pontban foglalt eljárás alkalmazásával és a 26-ik pontban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt közigazgatási uton felbontani. A 30., illetve új számozás szerint 29. pont következőleg szövegeztetik : »Ha a fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése a fővárosi tanács előterjesztése alapján a bérleti szerződésnek közigazgatási uton leendő felbontását kimondaná, a minek kimondására a közgyűlés feltétlen joga ezennel megállapíttatik, ez esetben jogosítva leend a főváros jelen vállalat tárgyára nézve az eredeti bérlő kára, költsége és veszélyére és annak teljes kizárásával akár más személylyel vagy társulattal új bérleti szerződést kötni, akár az egész köztisztaságot házilagos kezelésbe venni, mely esetek bármelyikének beálltával a netalán felmerülendő kár és többlet-kiadások a főváros választása szerint a bérlő még netalán fel nem vett s kiérdemlett kereseti járandóságaiból, vagy a letett biztosítéki összegből fedezhetők, esetleg egyéb vagyonából behajthatók.« A 31. pont egészen elmarad. A 32., illetve új számozás szerint 30. pontban a negyedik sorban ezen szavak: »szabályszerűen kiállitott« után közbeszuratik: »és általa sajátjából bélyegzendő.« 1*