Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

17.1 1890. szeptember 17 rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 855

9 dr. Biláskó György (lakik : IX. kerület, Lónyay-utc/a 12. szám alatt): dr. Reisz Mór (lakik: VIII. kerület, Mária-utcza 56. szám alatt; dr. Niertit Gyula (lakik: V. kerület, váczi-körút 74. szám alatt); dr. Dálnoky Viktor (lakik: VI. kerület, Andrássy-út 14. szám alatt); dr. Thomka István (lakik: VIII. kerület, József-kőrút 72. szám alatt); dr. Justus Jakab (lakik: VI. kerület, gyár-utcza 18. szám alatt) egyetemes orvostudorok, továbbá Becher Mihályné (lakik IX. kerület, angyal-utcza 19. szám alatt); Kiss Józsefné (lakik: I. kerület, aranykacs a-utcza 3. szám alatt); Dakó Albertné (lakik: VIII. kerület, kistemplom-utcza 1. szám alatt); Tchorek Izsáknó (lakik: VIII. kerület új vásártér 7. szám alatt); Jeszenszky Lászlóné (lakik: VIII. kerület, Szentkirályi-utcza 16. szám alatt); Hodonszky Irma (lakik: VII. kerület, Izabella-utcza 12. szám alatt) szülésznők okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva, a tiszti főorvosnak visszaadatnak; a tanács pedig felhivatik, hogy a nevezett orvostudorokat és szülésznőket az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tekintetes tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !855. Gergelyi Kálmán bizottsági tag ur felszólalván, előadja: Köztudomás szerint szabályrendelet van arra nézve, hogy ha a vizállás a semponton felül 5 méter magasságra emelkedik, a zsilipeket e] kell zárni; a jelenlegi vizállás a 0 pontot meghaladta és a zsilipek még sem lettek elzárva. Kutattam az okokat, mi lehetett ennek oka? Feledékenységnek nem tekinthettem, mert a magas vizállás már napok óta jelezve volt; takarékossági tekintet sem lehetett, mert nem tételezem fel, hogy egy pár forintért valaki a polgárok vagyonát oly óriási károknak kitegye, kényelmi szempont sem lehetett, mert a zsilipek elzárása esetén kevesebb dolguk van a szakközegeknek. Egy plausibilis indokot találtam csak, t. i. ha eső következik be, az a csatornákat annyira duzzasztaná, hogy oly épületek is, melyek különben mentve volnának, veszélynek lennének kitéve. De ezt sem tarthatom megfelelő indoknak. Azt is hallottam, hogy azért nem vált szükségessé a zsilipek elzárása, mert Bécsből apadás jelentetett. Erre nézve Bécs nekünk nem irányadó, nem Bécsből, hanem Esztergomból vagy Váczról kellett volna az apadást jelezni. Más árvizkor a tanács sűrűbben ölt össze, vészbizottságot küldött ki, ez most mind nem törtónt. Ezeknél fogva a következő kérdést intézem a polgármester úrhoz: Ki volt az a szakközeg, ki a szabályrendelet ellenére a zsilipek elzárását az 5 méteres vizállás daczára elmulasztotta? Miért nem hivta egybe a polgármester ur a tanácsot és a vészbizottságoL, hogy az elháritandó veszély érdekében tanácskozzanak? Hajlandó-e azon szakközeget az eszközlött mulasztásért felelősségre vonni? Gerlóczy Károly helyettes polgármester ur az interpellatióra következőleg válaszol : A mi az első kérdést illeti, azon közeg, kinek feladata volt a zsilipek elzáratása iránt intézkedni, a statútumok szerint a főmérnök. A mi a második kérdést illeti, van szerencsém jelenteni, hogy a tanács ezen kérdéssel folytonosan foglalkozott. Már akkor is, midőn FelsőAusztriából jöttek, az első hirek az áradásokról, megtette a kellő intézkedéseket, melyek az akkori körülmények folytán indokolva voltak, azóta is folytonosan foglalkozott a tanács ezen ügygyei s a kőzópitési igazgató jelentéseit meghallgatta. Vószbizottság kiküldése s a tanácsüléseknek sűrűn való tartása nem volt szükséges, mert veszedelemről szó sem volt s nem akarta a tanács a közönséget ok nélkül fel3