Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

13. 1890. június 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 551 - 552 - 553 - 554 - 555

ságnak ós a budapesti közúti vaspálya-társaságnak a Zipernovszkyrendszerű egynyomú vasút próbakópen való ópitése kérdésében beadott újabbi kérvényét tárgyalván, következőleg határoz: A közgyűlés a király-utcza belső részében tervezett vasút építését illetőleg, osztja a mérnöki hivatal jelentésében kifejezésre jutott aggályokat, a mennyiben a király-utcza belső szakasza oly szűk, hogy ottan a vágányok a szegélykőtől számítandó 3"22 méter távolságban nem volnának elhelyezhetők a nélkül, hogy közlekedési zavarok ne származnának és a közlekedő nagy közönség életbiztonsága ne veszélyeztetnék, ugyanazért maga sem tartja megengedhetőnek azt, hogy a király-utcza belső szakasza vasútépitkezési czólokra átengedtessók, miért is a Ganz ós társa vasöntő és gépgyár-részvénytársaságnak és a budapesti közúti vaspálya-társaságnak e vonalra vonatkozó kérelmét elutasítja. A király utcza külső szakaszán tervezett vasútépítés kérdésében a közgyűlés továbbra is az 1890. évi február 26-án 181/890. szám alatt hozott határozatához ragaszkodik, mert a Ganz ós társa és a budapesti közúti vaspálya-társaságoknak az egynyomú vasútnak próbakóp való építésére vonatkozó alapkérvényének tárgyalásánál az a czél lebegett a közgyűlés előtt, hogy a király-utcza külső részén tervezett vasút építése által az általános forgalom és a közlekedő közönség érdekei nyerjenek kielégítést, ugy, hogy a szóban forgó szárnyvonalon közlekedők a főváros távolabb eső pontjaira is átszállás és minden kellemetlenség nélkül eljuthassanak. Minthogy pedig a kitűzött czél csak ugy érhető el, hogy ha ezen tervezett külső király-utczai szárnyvonal a nagykörúti villamos vasúttal hozatik szerves kapcsolatba s ez által ugy a Podmaniczky, mint a Stáczió-utczai villamos vasúti hálózattal egységes összeköttetés léte sittetik: ennélfogva a közgyűlés csakis a mellett a terv mellett foglalhat állást, mely a szárnyvonalnak a közúti vasúttal kapcsolatosan villamos erőre való kiépítését czélozza s ez okból a Ganz és társa, továbbá a budapesti közúti vaspálya-társaságnak e vonalra vonatkozó kérelmét sem teljesitheti, annál kevésbbé, mert a villamos üzem berendezése ellen a fővárosi közmunkák tanácsának sincs elvi kifogása. A közmunkák tanácsának átiratában foglaltakra egyébiránt a közgyűlés megjegyzi, hogy azon kérdés elbírálásánál, váljon a szóban forgó útszakasz melyik vállalatnak mily üzemű, illetőleg berendezésű vasút építésének kötelezettsége mellett engedtessék át, a prioritás szempontjából nem szabad kiindulni, mert e kérdés eldöntésénél csak az általános forgalom és a közönség közlekedési érdekei lehetnek irányadók. A fővárosi közmunkák tanácsa részéről tett azon terv módosításához azonban, hogy ezen villamos vasúti szárnyvonal már most végleges jellegben építtessék ki s ez okból a király-utcza mélyebben fekvő része a vasút építését megelőzőleg kellő lejtszinbe hozassók, továbbá, hogy a kettős vágány csak a lövölde tér sarkánál vegye kezdetét, a felhozott okoknál fogva a közgyűlés olykép járul hozzá, hogy az úttest niveaujának emelése csak ott történjék, a hol az nagyobb akadályokba vagy nehézségekbe nem ütközik. Áttérve már most a Ganz és társa czég és a budapesti közúti vaspálya-társaságnak 2.845/890. számú újabbi beadványára, melyben az egynyomú próbavasút építése czóljára szolgáló további útvonalakat jelölik meg, a közgyűlés kijelenti, hogy forgalmi és közbiztonsági szempontból az Andrássy-utnak több ponton való keresztezését nem engedheti meg: ugyanazért a nagymező-utczának a király-utczától az Andrássy-utig terjedő szakaszát ugy, a mint kéretett, vasútépítési czélokra nem engedi át. Az ellen a vonal ellen azonban, mely a mérnöki hivatal jelentése szerint az Andrássy-út északnyugati oldalánál venné kezdetét és a folyamodók kérvényében is jelzett utczákat érintőleg a Zrinyi-utczáhan, vagy a Gizella téren végződnék, a közgyűlésnek — figyelemmel arra, hogy ezen hazai találmány kipróbálását ós alkalmazását maga is kész előmozdítani — elvi kifogása nem