Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890
13. 1890. június 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 522 - 523
3 szerint a főváros területén kerékpárral, veloczipéddel, vagy a rajta ülő egyén által mozgatott bármely géppel való közlekedés korlátozása tárgyában múlt évi 699. szám alatt hozott ós a folyó évi 387. számú közgyűlési határozattal módositottan felterjesztett szabályrendeletet jóváhagyja. Tudomásul vétetvén, a vonatkozó iratok további megfelelő intézkedés végett, a tanácsnak visszaadatnak. !522. A tiszti főorvos az 1876. XIV. törvónyczikk 162. §-ának e) pontja értelmében bemutatja: dr. Mladinu Péter (lakik II. kerület, Szt.-János kórház); dr. Braun Lajos (lakik X. kerület, Héderváry - utcza 29. szám alatt); dr. Ursziny Gyula (lakik VIII. kerület, Pál-utcza 2. szám alatt); dr. Brésel Pál (lakik, VI. kerület, Mozsár-utcza 16. szám alatt) egyetemes orvostudorok; és Mayer Perencz (lakik IV. kerület, Károly-kaszárnya) állatorvos okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva, a tiszti főorvosnak visszaadatnak; a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat és állatorvost az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !523. Kamermayer Károly polgármester Gyárfás Sándor bizottsági tag urnák a főváros III. kerületébe bekeblezett ó-budai részek telekkönyvi átalakítása ügyében tett interpellatiójára következőleg válaszol: > Ismeretes dolog, hogy a fővárosi törvényhatóság t megalkotása és e czélra Buda és Pest szabad királyi városoknak, Ó-Buda mezővárosnak és a Margit-szigetnek egyesítésekor az ó-budai koronauradalom mint volt földesúr felperessóge alatt Ó-Buda mezőváros volt úrbéres községe ellen úrbéri birtokrendezés, legelő-elkülönités és birtoktagositás iránt indított per már folyamatban volt. Ezen pernek elintézése az 1872: XXXVI tőrvényezikk 139. §-a által egy választott bíróságra ruháztatott, a mely választott bíróság Ítéletét 1877. május 10-én meg is hozta. Az ítélet főkép arra terjeszkedett ki, hogy megállapította az úrbéri jobbágy telkeknek és az úrbéri zsellér házhelyeknek számát, megállapította az úrbéri jobbágytelkek összes törvényes állományán, azaz minden egyes úrbéri jobbágy teleknél a törvényes 37 holdon felül az úrbéresek kezén talált felesleget, a melyet megváltás alá tartozó maradvány-földnek mondott ki; megállapította a közlegelőhöz visszacsatolandó területeket, megállapította a legelői járandóságra jogosultak számát, valamint a közlegelőkűl megítélendő területet s ezek mennyiségét, megállapította az úrbéri telkek után kiadandó legelőilletmény mennyiségét s meghatározta azokat a legelő-területeket, a melyekből a volt úrbéresek legelő-illetménye kihasítandó volt. Kimondotta az ítélet, hogy a volt úrbéreseknek szabadságukban áll a részükre megítélt legelőtereket maguk közt egyénenként a munkaalkotó mérnök által kimóretni, azaz felosztani, mit a volt úrbéresek meg is tettek. Ha még ezek után felemlítem, hogy az ítélet még néhány beitelekre nézve is az iránt, hogy ezen beltelkek a koronauradalom vagy pedig a község tulajdona legyen-e, intézkedést tartalmaz és hogy kimondotta, miszerint az úrbéri telkek külbirtokai a mostani helyzetben megmaradnak, akkor az itólet lényeges tartalmát legnagyobb részt előterjesztettem. Az itélet végrehajtatván, ezen ítélet ós annak végrehajtása által az ó budai határnak csak egy részében történt oly változás, a mely az 1855. évben felhozott hitelkönyveknek meg nem felel. Ugyanis a belsőségek (házak, udvarok, kertek) nagy része nem volt úrbéri, tehát a rendezés által uem is érintetett. Ezek természetesen megmaradtak azok tulajdonában, kik a hiteltelekkönyvekben ilyenekül bejegyeztettek.