Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1890

13. 1890. június 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 522 - 523

3 szerint a főváros területén kerékpárral, veloczipéddel, vagy a rajta ülő egyén által mozgatott bármely géppel való közlekedés korlátozása tárgyában múlt évi 699. szám alatt hozott ós a folyó évi 387. számú közgyűlési határozattal módositottan felterjesztett szabályrendeletet jóváhagyja. Tudomásul vétetvén, a vonatkozó iratok további megfelelő intéz­kedés végett, a tanácsnak visszaadatnak. !522. A tiszti főorvos az 1876. XIV. törvónyczikk 162. §-ának e) pontja értelmében bemutatja: dr. Mladinu Péter (lakik II. kerület, Szt.-János kórház); dr. Braun Lajos (lakik X. kerület, Héderváry - utcza 29. szám alatt); dr. Ursziny Gyula (lakik VIII. kerület, Pál-utcza 2. szám alatt); dr. Brésel Pál (lakik, VI. kerület, Mozsár-utcza 16. szám alatt) egyetemes orvostudorok; és Mayer Perencz (lakik IV. kerület, Károly-kaszárnya) állatorvos okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva, a tiszti főorvosnak visszaadatnak; a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat és állatorvost az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton érte­sitendők. !523. Kamermayer Károly polgármester Gyárfás Sándor bizottsági tag urnák a főváros III. kerületébe bekeblezett ó-budai részek telek­könyvi átalakítása ügyében tett interpellatiójára következőleg válaszol: > Ismeretes dolog, hogy a fővárosi törvényhatóság t megalkotása és e czélra Buda és Pest szabad királyi városoknak, Ó-Buda mező­városnak és a Margit-szigetnek egyesítésekor az ó-budai koronaura­dalom mint volt földesúr felperessóge alatt Ó-Buda mezőváros volt úrbéres községe ellen úrbéri birtokrendezés, legelő-elkülönités és birtok­tagositás iránt indított per már folyamatban volt. Ezen pernek elintézése az 1872: XXXVI tőrvényezikk 139. §-a által egy választott bíróságra ruháztatott, a mely választott bíróság Ítéletét 1877. május 10-én meg is hozta. Az ítélet főkép arra terjeszkedett ki, hogy megállapította az úrbéri jobbágy telkeknek és az úrbéri zsellér házhelyeknek számát, megállapította az úrbéri jobbágytelkek összes törvényes állo­mányán, azaz minden egyes úrbéri jobbágy teleknél a törvényes 37 holdon felül az úrbéresek kezén talált felesleget, a melyet megváltás alá tartozó maradvány-földnek mondott ki; megállapította a közlegelő­höz visszacsatolandó területeket, megállapította a legelői járandóságra jogosultak számát, valamint a közlegelőkűl megítélendő területet s ezek mennyiségét, megállapította az úrbéri telkek után kiadandó legelő­illetmény mennyiségét s meghatározta azokat a legelő-területeket, a melyekből a volt úrbéresek legelő-illetménye kihasítandó volt. Kimondotta az ítélet, hogy a volt úrbéreseknek szabadságukban áll a részükre megítélt legelőtereket maguk közt egyénenként a munka­alkotó mérnök által kimóretni, azaz felosztani, mit a volt úrbéresek meg is tettek. Ha még ezek után felemlítem, hogy az ítélet még néhány bei­telekre nézve is az iránt, hogy ezen beltelkek a koronauradalom vagy pedig a község tulajdona legyen-e, intézkedést tartalmaz és hogy kimondotta, miszerint az úrbéri telkek külbirtokai a mostani helyzet­ben megmaradnak, akkor az itólet lényeges tartalmát legnagyobb részt előterjesztettem. Az itélet végrehajtatván, ezen ítélet ós annak végrehajtása által az ó budai határnak csak egy részében történt oly változás, a mely az 1855. évben felhozott hitelkönyveknek meg nem felel. Ugyanis a belsőségek (házak, udvarok, kertek) nagy része nem volt úrbéri, tehát a rendezés által uem is érintetett. Ezek természe­tesen megmaradtak azok tulajdonában, kik a hiteltelekkönyvekben ilyenekül bejegyeztettek.

Next

/
Thumbnails
Contents