Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

8.1 1889. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 388

11 két tűzoltóval szükségessé vált szaporítását s e czélból két új tűzoltónak alkalmazását a közgyűlés jóváhagyja s a két tűzoltó illetményeire s azok első felszerelésére szükséges 1,600 írtnak, a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács előterjesztéséhez képest póthitel utján fedezetét elhatározza akként, hogy a fedezet az 1888. évi zárszámadás megállapítása után akár az 1888. évben esetleg eredményezett feleslegből, akár pedig az addig netán jelentkezendő folyó évi bevételi többletekből lesz kimutatandó. Ezen határozat az összes tárgyiratokkal jóváhagyás végett a magyar királyi belügyminister úrhoz fölterjesztetik. !388. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 13,180/1889. számú előterjesztése, a Hoffmann János-féle katonai nevelési alapítványra vonatkozó okirat módosítása ügyében. Néhai Hoffmann János Mihály cs. kir. hadbíró-százados által 1790. évi deczember hó 30-án kelt végrendeletének 7-ik pontja szerint az akkor fennállott pesti toborzó kerületi ezred nevelő-házában két pesti fiu részére tett 4,000 frtnyi alapítvány életbeléptetését tárgyazó, V. Ferdinánd császár és Magyarország apostoli királya által 1840. évi augusztus hó 8-án kibocsátott alapító okiratnak módosítása, illetőleg kiegészítése, főleg a katonai nevelésügy terén időközben beállott változások folytán szükségessé válván, a cs. ós kir. közös hadügyministerium részéről erre vonatkozólag javaslatba hozott pótczikkely pontozataihoz a közgyűlés hozzájárul, e pontozatoknak azonban olyképi helyesbítése, tekintve kiegészítése mellett, hogy : a) a tervezet szövegében előforduló >császári királyi birodalmi badügyminÍ5terium« (K. k. Reichs-Kriegsministerium) elnevezés helyett a magyar közjogi törvények rendelkezésének megfelelőleg »Császári és királyi közös hadügyministerium«, a »cs. kir. intézetek*, >cs. kir. katonai reáliskolák* stb. helyett mindenütt »császári és királyi* elnevezés alkalmazandó; h) a póthatározmányokban kifejezés adandó annak, miszerint ezeknek kibocsátása Budapest főváros törvényhatóságának, — mint mely hatóság az alapítványi helyek betöltésénél a tanács utján ajánlati jogot gyakorol, — beleegyezésével történik; « c) miután Pest városa időközben Buda városával és Ó-Buda mezővárossal törvényileg fővárossá egyesittetett és Pest városa, mint külön község vagy municipium létezni megszűnt: az 1840. augusztus hó 8-án kelt alapitó okiratnak a helyek betöltésére vonatkozó határozmánva a tekintetben is módosítandó, hogy az alapítványi helyek pesti születésű növendékek helyett Budapest fővárosi születésű növendékekkel lesznek betöltendők és a hármas ajánlás joga Pest város tanácsa helyett Budapest főváros tanácsát fogja megilletni; d) az alapítványi helyek kellő nyilvántarthatása czóljából a póthatározmányok 3-ik pontja kiegészítendő azzal, hogy az alapítványi helyeknek megürüiéséről ós azoknak az ajánlottak közül való betöltéséről Budapest főváros tanácsa mindenkor értesítendő. Melyek figyelembe vételével tehát a pótczikkely szövege következőleg lesz megállapítandó: s>A császári ós királyi közös hadügyministerium részéről a néhai Hoffmann János Mihály-féle alapítványra vonatkozó 1840. évi aug. hó 8-án kelt alapitó okirathoz, Budapest főváros törvényhatóságával egyetértőleg, következő pótczikkely állapittatik meg: Tekintettel arra, hogy az előlnevezett alapítvány, melynek hatálya a császári királyi ezrednevelőházak feloszlatása után és az alapítvány jövedelmeinek több évi czélirányos tőkésítése folytán, az alsóbb katonai képzőintézeteknél egy ingyenes hely fentartása által folytatólag érvényben tartatott, —a katonai nevelésügy terén beállott elvi változtatások folytán és főleg az alsóbb katonai képzőintézetek megszüntetése következtében, az alapitó okiratban megállapított módozatok szerint most már nem érvényesíthető; tekintettel arra, hogy az alapitó intencziójának, valamint az alapítvány rendeltetése czóljának teljesen megfelel, miszerint az alapítványi vagyon, illetőleg annak évenkinti kamat-