Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1889

8.1 1889. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 388

jövedelme, a javadalomban részesített ifjaknak a jelenlegi rendszer szerinti oly császári és királyi intézeteknél való katonai kikópeztetésére fordíttassák, mely intézetek a felvételi feltételek tekintetében a fennállott császári és királyi alsóbb katonai képzőintézetekhez legközelebb állanak; tekintettel továbbá arra, hogy az alapitónak kétségtelenül az volt intencziója, miszerint az alapítványt élvező növendékek a katonai nevelésből való szabályszerű kilépésükig, az alapítvány költségén képeztessenek ki, ezen kiképzés azonban a katonai nevelésügy jelenlegi rendszere mellett csak a katonai akadémiából való szabályszerű kilépéssel tekinthető befejezettnek; tekintettel végül arra, hogy a főhad- (hadtest-) parancsnokságok a hatáskörük területén elhelyezett katonai nevelő- és képzőintézetek vezetésére oly befolyást, minővel a főhadparancsnokságok a nekik közvetlenül alárendelve volt ezred-nevelő házaknál birtak, nem gyakorolnak: mindezeknél fogva ezen alapitványra vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium részéről, egyetértőleg Budapest főváros törvényhatóságával, mint helyhatóság, az alapítványi helyek betöltésénél a tanács utján ajánlati jogot gyakorol, jelen póthatározmányok erejénél fogva következő módosítások állapíttatnak meg: 1. Az alapítványi tőke után esedékes évi kamatok valamely császári és királyi katonai reáliskolánál és az illető növendéknek magasabb intézetbe való átlépése mellett, folytatva a bécsújhelyi császári és királyi katonai akadémiánál, avagy a császári és királyi katonai műszaki akadémiánál rendszeresített egy ingyenes hely javadalmazására fordíttatnak. 2. Az alapítványi hely adományozása mindig valamely császári és királyi katonai reáliskolához eszközlendő. 3. Az alapítványi hely adományozásának joga a császári és királyi közös hadügyministeriumot illeti meg; viszont pedig, minthogy Pest városa Buda városával és Ó-Buda mezővárossal törvényileg fővárossá egyesittetett, az alapítványi helyek pesti születésű növendékek helyett Budapest fővárosi születésű növendékekkel lesznek betöltendők és a hármas ajánlás jogát a megszűnt Pest város tanácsa helyett Budapest főváros tanácsa gyakorolja, mely czélból az alapítványi helynek megürüléséről és annak az ajánlottak közül való betöltéséről most nevezett tanács mindenkor értesítendő. 4. Az alapítványi hely javadalmazásán felül fenmaradó évi kamatfeleslegek, valamint a netaláni időközi kamatok mindaddig az alapítványi tőkéhez csatolandók és gyümölcsöztetőleg ke/.elendők, mig a tőkenövedék évi jövedelméből egy második ingyenes hely szükséglete fedezhető leend. 5. Ezen második alapítványi hely betöltésénél az 1840. évi augusztus hó 8-án kelt alapító okirat határozmányai és illetőleg a jelen póthatározmányok, szintolymódon, mint az első hely betöltésénél irányadók és a további kamatfeleslegek is hasonló módon újabb alapítványi helyek létesitésére tőkésitendők. 6. A növendékeknek az alsóbb intézetekből valamely felsőbb inté zetbe való átlépése, az e részben a kincstári növendékekre nézve mindenkor fennálló szabályok szerint történik. 7. A mennyiben az időnként megállapított tandíjat a növendék hozzátartozói beigazolhatólag egyáltalán nem képesek megfizetni, ez esetben a kiadást az alapítványi vagyon viseli. 8. A katonai akadémiából való szabályszerinti kilépése alkalmával a növendék az alapítvány költségére, a kincstári növendékekhez hasonló felszerelést nyer. Az 1840. évi augusztus hó 8-án kelt alapító okirat egyéb határozmányai változatlanul érvényben maradnak.'^ Mely közgyűlési határozat, illetőleg pótezikkely törvényszerű felsőbb jóváhagyás végett belügy minister ur ő nagy méltóságához határoztatik felterjesztetni oly kéréssel, hogy miután az eredeti alapító okirat legfelsőbb elhatározás folytán keletkezett, ebből folyólag a módosítást tárgyazó jelen pótezikkelyre is a legkegyelmesebb királyi jóváhagyás kieszközöltessók.