Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1887

6. 1887. március 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218 - 219 - 220

4 4. dr. Bánóczy Gyula (lakik VIII. kerület stáczió-utcza 36. sz. a.); 5. dr. Szalay Béla (lakik I. kerület, országház-utcza 14. sz. a.) orvostudorok, továbbá 6. Friedmann Teréz (lakik VII. kerület, dob-utcza 34. sz. a.) és 7. Varga Anna (lakik VII. kerület, belső dob-utcza 41. sz. a.) szülésznők okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvosnak visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy nevezett orvostudorokat és szülésznőket az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és a tiszti főorvos ur jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. !218. Olvastatik az V. kerületi kisdedóvó-egylet beadványa, melyben a részére saját óvodaépület létesithetése czéljából átengedett városi telekért köszönetét fejezi ki. Tudomásul vétetik. !219. Olvastatik dr. Patrubány Gergely nyugalmazott tiszti főorvos beadványa, melyben a közszolgálat teréről való visszalépése alkalmából a főváros törvényhatóságának évek hosszú során át belé helyezett bizalmáért köszönetet mond. Tudomásul vétetik. !220. Máttyus Arisztid bizottsági tag ur a következő interpellátiót intézi a polgármester úrhoz: „A közélelmezési ügy 1879. óta van napirenden. Akkor általános volt a meggyőződés, hogy a főváros élelmezése hiányos és drága és az élelmi czikkek sem mennyiség, sem minőség, tekintetében sem felelnek meg a jogos kívánalmaknak. Egy ága sem volt az élelmezésnek, mely iránt ezen panaszok fel nem merültek volna; főkép pedig általános volt a panasz a hús drágasága és rosszasága, az állati termékek drágasága, a gyümölcs, zöldség, másrészről a baromfiak silány volta és drágasága miatt. Meggyőződés volt azon időben, hogy a hatóságnak e kérdéssel behatólag kell foglalkozni, szóval, hogy a közélelmezési ügynek rendeztetni kell. Ezen ügy a hírlapokban, mint a közgyűlési teremben is kifejezésre talált hangos panaszok arra indították a törvényhatóságot, hogy egy közélelmezési bizottságot küldött ki tárgyalás és megfelelő javaslatok előterjesztése végett. A kiküldött bizottság buzgalommal ós lelkiismeretesen fogott feladatához és mindenekelőtt felkérte a kereskedelmi és közlekedési ministeriumokat is hivatott közegeiknek a bizottságban való képviseltetésére és kebelébe fogadta a kereskedelmi- és iparkamara küldötteit is. így kiegészülvén, első sorban a közólelmezés hiányainak alapos és szakszerű megállapítását látván szükségesnek, szaktárgyalásokat tartott különböző szakemberekkel és ezek véleményét írásban és szóban mégszerezte. így származtak a hús-kérdés, a vad, szárnyas állati termékek, zöldség, gyümölcs, stb. élelmi czikkek felett beható ós alapos vélemények, melyekben a reformok tekintetében is üdvös eszmék találtak kifejezésre. E becses anyagot a közélelmezési bizottság azután beható tanácskozás alá vette és Matuska Alajos tanácsnok ur előterjesztése alapján elkészítette azon javaslatot, mely 1884. évben a törvényhatósági közgyűlésnek bemutattatott. E javaslat mindenekelőtt egy külön közélelmezési ügyosztály felállítását sürgette azon okból, hogy a tanács kebelében e fontos ügygyei állandóan és kizárólag foglalkozhassanak arra hivatott közegek; eltérőleg az eddigi állapottól, mely szerint a közélelmezési ügyek szétszórva különböző osztályokban tárgyaltattak. Másodsorban, az egész közélelmezési ügy rendezésének alapfeltételekónt az árúcsarnok rendszerének életbeléptetése lőn javasolva olykép, hog\ a központi árú-