Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

13.1 1885. április 15. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 318

10 — és hogy a balpartpn levő egyéb vonalakon a zugligetbe menő kocsikra átszálló jegyeket ki nem ad! b) A b) alatt tett kérdésre már nem ily egyszerű a válasz, mert az ugy van feltéve, mintha az a) alatt tett kérdésbe foglalt mindkét kürülinény a társulat szerződésbeli kötelességéből kifolyó mulasztást képezue. Pedig a dolog nem egészen igy áll. Ugyanis a pesti és budai közúti vaspályák egyesítése és margithidi lóvasut megépítése tárgyában 1879. évi márczius hó 18-ikán létrejött 13064/879. tan. szám alatt jóváhagyott szerződés 7-ik pontja, melyből felszólaló ur b) alatti kérdésének indokolására csak a b) alpont egy tételét találta jónak idézni — egészen máskép szól, ha egészben veszszük, mint ha csak annak egyes sorait ragadjuk ki. A szerződés 7-ik §-ának b) pontja kötelezi a társaságot „behozni az átszállási forgalmat a főváros Duna jobbés balparti része közötti közlekedésre nézve": azonban ennek biztosítására ugyanazon szerződés következő 8. §-a elégnek találja kikötni, hogy „a Károly-kaszárnyától a Duna jobbparti részére minden irányban s legalább 15 perczenkint egy-egy kocsi indítandó". A szerződés azt mondja „minden irányban", — van pedig két irány, t. i. a zugligeti és ó-budai (mert a lánczhiddal közvetlen összeköttetés nem kívántatván, a lánczhid felé direct vonatokat indítani nem is lehet). A zugligetbe tehát indit a társaság direkt kocsikat, sőt az ó-budaira már az üllői-útról indítja. E kocsik pedig a Károly-kaszárnya előtt megállanak. A mi az átszálló-jegyeket illeti, a tanács tudomása szerint a zugligeti vonal kivételével tényleg alkalmazva vannak az átszálló-jegyek, sőt a pesti oldalon is minden irányban, bár erre a társulat a szerződés világos szövege szerint nem köteles. De ép azért, mert a sokféle jegyek kezelése a kocsivezetőkre nézve igen terhes, a zugligeti vonalra, a hol már úgyis 8 jegyet kezel a vezető, a társulat átszálló-jegyeket nem ad, azonban a Károly-kaszárnyáig szedett 10 kr. külön megfizetését és az onnét a zugligetig szedett 27 krt összeadva, a díjösszeg a megállapitott maximális díjtételt meg nem haladja és igy semmi szükség sem forog fenn arra, hogy a társaság e vonalra is átszálló-jegyek alkalmazására kényszeríttessék. A VIII. szakaszra. Hogy a társaság némely vonalokon a szerződésileg megállapított díjtételeknél magasabb díjakat szed, a 10 éven aluli gyermekek után, erről a polgármester urnák tudomása nem volt. Megvizsgáltatván azonban a szedett díjak nagysága, kitűnt egyrészt, hogy a társulat 5 tételnél tényleg kevesebbet szed, mint a mennyire fel van jogosítva, 3 tételnél a jogosított összeg magasságát éri el, egy szakaszon, illetve vonalon azonban és ez :PestrőlaCsászár-fürdőig, tényleg 1

2 krral többet szed; mert a vonalon fel-