Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1885

13.1 1885. április 15. rendkívüli folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 318

1! nőttek után hídpénz nélkül 15 krt van jogositva szedni, ennek fele 7\'a+2 kr. hidpénz, teszen 97* krt. A társulat tehát jogtalanul kerekíti ki a díjat 10 krra. Ennek eonstatálása folytán tehát a tanács haladék nélkül fog intézkedni, hogy a társulat e jogellenes eljárástól eltiltassék. A IX. szakaszra. Tény az, miszerint a társaság íijabb időben 3 izben folyamodott az új-pesti vonalon lévő kitérőinek meghosszabbításáért; e 3 rendbeli kérvény közül 2 el van intézve, a harmadik ép az interpellatio beadása következtében függőben van tartva. Az első kérvény megjárta a mérnöki hivatalt, középitési bizottmányt, közmunkák tanácsát, még a megyei magyar királyi államépitészeti hivatalt is, sőt fölöslegkép a tisztelt közgyűlésnek is bemutattatott. Itt nem lehet szó a második vágány alattomos kiépítéséről, a mint hogy a kiadott építési engedélyekben tisztán és világosan ki is van kötve, hogy ezen kitérő-meghosszabbítások egyáltalán fel nem mentik a társulatot a Il-ik vágány kiépítésére vonatkozó szerződési kötelezettsége alól. A második vágány végleges és rendszeres kiépítéséről most szó sem lehet, miután az egész útvonal lényeges lejtszini szabályozásnak és így jelentékeny változásnak néz eléje. Addig azonban, még ez megtörténik, ideiglenes intézkedések által kellett segiteni a közlekedés gyorsabbá és élénkebbé tételén, a mi végett a társulathoz számos felszólítás intéztetett. s

Itt nem új vonal létesítéséről, nem új pálya engedélyezéséről volt és van szó, hanem teljesen ideglenes jellegű, a közönség érdekében kívánatos intézkedések folytán szükségessé vált egyszerű építési engedély kiadásáról, mely az 1870. évi X. t.-cz. 17. §. c) d) pontjai értelmében a fővárosi közmunkák tanácsa hozzájárulásával a fővárosi tanács, mint építési hatóság által intézendő. A mi a díjak csekélységét illeti, megjegyezzük, hogy a fővonalért a társaság egy aranyat fizet, az első [kitérőkért a tisztelt közgyűlés szinte csak egy aranynyal elégedett meg; de habár a fenforgó esetben nem városi vagyonnak bérbeadásáról van szó, a mi az 1872 : XXXVI. t.-cz. 98. §-a értelmében a közgyűlés elé tartozik, hanem csak tisztán a földesúri jog elismerése fejében fizetendő 'díjról, a tanács a középitési bizottság illetékes javaslatára, nem elégedvén meg az egy db. aranynyal, folyó méterenkint 50 krt kötött ki, tehát a föltételeket még szigorította. E használati !díj megállapítása a törvény előidézett 98. §-a alá nem tartozván, a kérvényeket a pénzügyi és gazdasági bizottsághoz utasítani, az építési engedély megadása végett pedig a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni nem kellett; mert egy kitérő meghosszabbítása, mint felszólaló tisztelt bizottsági tag ur véli, az 1872: XXXVI. t.-cz. 58. §. c) pontjában emiitett „a főváros szépítése, útai, utczái, közmüvek, építkezések és a közmunka fölötti intézkedést" nem képez.