Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1884
17.2 1884. július 10. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 460 - Szabályrendelet
154 1884 július 10-iki közgyűlés. 460 szám. szempontból nagy mérvben kifogás alá eső helyiségekben kénytelen lakni, hogy egyrészt az építkezési tevékenységet az általános szükségnek megfelelőbb irányba terelje, másrészt pedig ez úton minél elébb azon helyzetbe jusson, hogy a közegészség követelményeinek meg nem felelő és emberiségi szempontból tovább nem tűrhető lakásokat végre megszüntethesse: az 1884 évi január 1-től számítandó 10 év alatt, tehát 1893 november l-ig a főváros területéu épített, illetve lakható állapotba helyezett lakóházak építőinek, illetve tulajdonosainak az alább következő pontokban előírt feltételek mellett, alább meghatározott rendkívüli kedvezményeket ad, és illetőleg, amennyiben azok kormányi, vagy törvényhozási intézkedésektől függnek, azoknak illető magasabb helyen kieszközlése iránt felterjesztést tesz, de egyúttal a közegészségi vagy emberi szempontból kifogás alá eső lakosztályok használatának korlátozása tekintetében a szintén alább következőkben megállapított határozmányoknak szigorú végrehajtását elrendeli. I. Családi házak. , 2. §. Családi házaknak tekintetnek az oly, legfölebb egyemeletes házak, melyek mindegyik mentén csak egy lakás van s ezek egyikét maga a tulajdonos lakja. 3. §. Hogy a családi házak építése a főváros területén is — mint az másutt is szokásos — meghonosíttassék, azon építkezési és telekfelosztási kedvezményeken kívül, melyek ily építkezések számára az általános építési rendszabályok értelmében esetről-esetre engedélyezhetők, a családi házak számára alábbi határozmányok korlátai közt 10 évi teljes községi adómentesség engedélyeztetik. 4. §. Családi házak általában bárhol építhetők és az építési rendszabályok korlátai közt ilyenek építési céljából a fővárosi közmunkák tanácsával egyetértőleg minden lehető építkezési és felosztási kedvezmény engedélyeztetnek. Ellenben a fentebbi 3) pontban említett nagyobb adómentességi kedvezményre csak azon házak tarthatnak igényt, amelyek a pesti oldalon a Nagykörút vonalán kívül, a budai oldalon pedig a Váron és a Duna mentén fekvő azon területen kívül, — melyre nézve az 1884: XVIII.* törvénycikk külön kedvezményeket állapít meg — de mindkét oldalon be nem épített területen épülnek. Ezek zárt sorban vagy önállóan — amint az építkezési rendszabályok megengedik — építhetők a belterületen kert nélkül is, de a kültelken, vagyis a vámvonalakon kívül kerttel kell ellátva lenniök. 5.§. Családi házakban, ha a rendkívüli kedvezmények igénybe vétetnek: a) pincehelyiségeket lakásul vagy alvásra berendezni és használni nem szabad; b) albérlők nem tarthatók; c) az egyik lakást a tulajdonos maga tartozik lakni, különben mindhárom esetben, valamint ha a lakások túltömötten használtatnak, a rendkívüli adómentesség kedvezménye megvonatik. 6.§. Fentebbi adómentességi kedvezményt igénybe venni óhajtó családi házak építésére a főváros beltelket a sajátjai közül kedvezményáron el nem ad, de a külfelken oly ponton, mely a beépítettebb városhoz és valamely járható úthoz közel ekszik, s ahol a közegészség szempontjából elkerülhetetlen ürülék- és vízelvezetés, vízszolgáltatás és világítás a közelben meglevő csatornázással, víz- és gázvezetékkel összeköthető nem lévén, nagyobb nehézségekkel nem jár, a saját telkeiből kedvezményáron ad megfelelő területet s ezekre az építési, felosztási és adómentességi kedvezményeket is alkalmazza, ha: a) legalább hatvan családi ház épül egy csoportban; b) ha ezek legalább 200 öl területen, önállóan, vagy legalább 3 öles előkertekkel épülnek; utóbbi esetben, ha a ház földszintes, 2 lakásra felosztható; c) ha a csoport területén az utcai csatornázás, útépítés, világítás, a községi pénztár igénybevétele nélkül, maguk a tulajdonosok által eszközöltetik. Kiköttetik továbbá: d) ugyanazon egyén egy ily kedvezményes teleknél többet nem kaphat; e) a telek nagysága 400 ölnél nagyobb nem lehet; f) a vételár Va-része a szerződés megkötése előtt, a hátralévő 2 /s-rész pedig az átadás napjától számított 4> kamat fizetése mellett a szerződés aláírását követő bérévnegyedtől számítva 20 évi egyenlő részletben törlesztendő; g) a főváros hátralékos vételár követelése és annak kamatai az alábbi kötelezettségekkel együtt telekkönyvileg első helyen biztosítandók; * Lásd 153-ik lap jegyzetét.