Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/6. 1881. április 7-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/d. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

90 valamint a tervező és vállalkozó építészek a hatóság irányában egyetemlegesen felelősek. Ily építkezéseknél is nemcsak a szabályszerű helyzeti rajz, hanem a lak- és végleges gyári épületekre vonatkozó tökéletes tervek is a hatóságnak bemutatandók; ellenben az ideiglenes jellegű gyári melléképítményeknek a helyzetrajzon való kitüntetése elégséges. Az elszigetelt gyárak építési módjára nézve mindazáltal kiköttetik: a.) hogy minden gyári épületben egy, a hosszabb épületekben pedig minden 40 méter távolságra egy 1,50 méternyi szélességű tűzbiztos lépcső építtessék; b.) hogy a tisztátlan vagy bűzös folyadékok, az ürülék és hulladékok oly módon szállíttassanak vagy helyeztessenek el, hogy azokból a környékben lakók egészségére hátrányos hatányok ne fejlődhessenek; c.) hogy a gyárban foglalkozó minden 30 személyre egy-egy ülő osztállyal és elegendő térségű vizeldével bíró árnyékszék építtessék; d.) hogy a gyári hivatalnokok és munkások számára lakásul szolgáló épületek a tűzveszélyes gyári épületektől legalább 20 méter távolságra és legalább a könnyebbszerű (a III-ik építési övezetben előírt) mód szerint építtessenek; e.) hogy az egyes épületek egymástól oly távolságra maradjanak, miszerint tűz esetén az oltószerekkel hozzájuk férni lehessen.” Fentebbiek folytán elesvén a külön bizottmányilag kidolgozott általános középítési szabályrendeleti tervezet 77-80. §§-ait tartalmazó egész XIII. fejezet, illetve az a fentebbiekkel pótoltatván, folytattatott a bizottmányi munkálat XIV. fejezete, mely a rendszabály V. fejezetét képezendi. A bizottmányi munkálat 81. §-a, mely a szabály 24. §-át képezendi, elfogadtatik, azonban az első kikezdés második részének némi módosításával, s így hangzik: „Állványok, anyag, omladvány eltakarítása. Ha az utcára szolgáló épület homlokzata kész, az állványok azonnal eltávolítandók, s a járda szabad

dá teendő. Az állvány-fákat eltávolítani csak éjjeli 11-3 óra közt szabad, s ez időre azon utcák, melyekben a művelet végrehajtatik, a közlekedéstől kellőleg elzárandók. Az épület elkészültével a vállalkozó az utcáról mindent haladék nélkül eltávolítani, a köztárgyakon, különösen a járdán és közcsatornán és a szom

széd épületeken netán eszközölt rongálásokat a Mérnöki Hivatal utasításai szerint saját költségén tartozik helyreállítani, ellenkezőleg a használati engedély ki nem adatik s esetleg mindez a tulajdonos költségére hatóságilag fog eszközöltetni.” A bizottmányi munkálatnak a használati engedélyrő

l szóló 82. §-a a bizottmány javaslata szerint fogadtatik el, miután időközben kiadott belügyminiszteri rendelet szerint jelen szabályok a rendőri kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 16. §-a alá nem esvén, a fővárosi tanácsnak erre alapított módosítási javaslata mellőzendőnek találtatott, módosíttatik mindazonáltal a bizottmányi szövegezés 6. kikezdése mégis annyiban, hogy a bírság az esedékes házbér kétszereséig terjedhet. Ezen, a rendszabály 25. §-át képezendő pont tehát így állapíttatik meg: „25. §. A használati engedélyről. Lakásul, üzlethelyiségül, mű

helyül vagy istállóul használandó új építményeket vagy fennálló épületekben hason célra átalakítás útján előállított új helyiségeket hatósági engedély nélkül használatba venni nem szabad. A használati engedélyért a tulajdonos vagy megbízottja az épület teljes elkészültével, a szándékolt használatba vételi időpontot legalább 15 nappal megelőzőleg, írásban folyamodni s a szabályszerű díjakat lefizetni tartozik. Ezen kérvény 8 nap alatt elintézendő.