Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/6. 1881. április 7-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/d. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

91 A használati engedély csak akkor adatik ki, ha a 81. §-nak elég tétetett, s a használatba veendő épület vagy helyiség teljesen kész és száraz, vagyis, ha a kész épület sem közegészségi, sem élet- vagy tűzbiztossági tekintetekből kifogás alá nem esik. Mennyiben adathatik ki valamely nem teljesen elkészült épületek egyes részeinek használatára engedély: az iránt a közegészségi és közbiztonsági szempontok figyelembe vétele mellett a tanács esetről esetre határoz. Azon időpont, melytől kezdve az új épület vagy helyiség használatba vehető, az engedélyben határozottan megjelöltetik. Azon háztulajdonos, aki az engedély kiadása előtt valam

ely lakást, műhelyt vagy istállót ily célra használatba vesz vagy annak más által használatba vételét megengedi: az engedélyezett használatba vételi időpontot megelőző időszakra esedékes házbérnek kétszereséig terjedhető összeggel — ha házbér tényleg nem fizettetett volna is — megbüntettetik, s ezen felül, ha az elfoglalt helyiség közegészségi tekintetben kifogás alá esik, az a tulajdonos költségén és kárára azonnal hatóságilag kiüríttetik, és ez intézkedés elleni fellebbezésnek rendszerint csak birtokon kívül adatik hely. Emellett a bérlő félnek a tulajdonos irányábani kártérítési igénye érintetlen marad. Oly helyiségbe, melyre nézve a használati engedély kiadva nincs, a bérlő beköltözni nem kénytelen: mi végből a bérlő fél kérelmére negatív vagyis a használatba vételi engedély nem létét tanúsító hatósági bizonyítványok a tanács által rövid úton és díjmentesen adatnak.” Az eljárási és engedélydíjak meghatározását tárgyazó, a bizottm

ányi munkálatban XV. fejezet, a 83. §-nál tárgyalás közben tett indítványok, a 84-iknél pedig a tanácsi javaslat értelmében tett kisebb módosításokkal elfogadtatik s mint a szabály 82. és 83. §-a megállapíttatik következő szöveggel: „XV. Fejezet. A díjakról. 82. §. Eljárási és engedélyi díjak. Új vagy toldalék építkezéseknél vagy emelet ráépítésénél az építési engedély-díj a beépített te

rület minden métere után osztály vagyis menetenkint 3 krajcár. Külön menetnek számíttatik a pince osztály, a földszint, a félemelet, első emelet stb. A használati engedélyért a fentebbi díjnak fele fizetendő. 4 forint lévén az alapdíj, ha a terület szerint ekkora összeg nem járna is, a 4 forint alapdíj, mint eljárási díj, úgy az építési, mint a lakhatási engedélyért megfizetendő: de ha a négyszögterület utáni összeg nagyobb összeg lenne, a 4 forint alapdíj abba beleszámíttatik és külön nem követelhető. Nagyobb mérvű átalakításokért az engedélydíj 4 forint, kisebbekért 2 forint. Feljelentések vagy panaszos beadványok folytán tartott helyszíni vizsgálatok után a hibás fél vagy az eljárásra okot szolgáltató szom

széd által 5 forint díj fizetendő. Sürgősen kívánt külön eljárások vagy külön szakértők meghívását is szükségessé tevő vizsgálatok díja esetről esetre állapíttatik meg. Kültelki építkezések vagy eljárások után a fentebbi díjakon felül még külön 2 forint fuvar-bér jár. Az engedély, illetve az eljárási díjak a kérvény benyújtása alkalm

ával a Mérnöki Hivatal utalványozása alapján a házipénztárba előre fizetendők, s a kérvény külzetén nyugtáztatnak. A külön eljárási díjak utólag fizetendő

k, s nem fizetés esetén közadók módjára közigazgatási úton hajtatnak be. Ha az építési engedély megadatott, semminemű díj-visszafizetésnek helye nincs; ha azonban az engedély megtagadtatott, a lefizetett díj az alapdíj levonása után visszafizettetik.