Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

75 186/c. Közgyűlés megnyitása [107.] [Előterjesztés] Elnöklő főpolgármester a folytatólagos közgyűlést azon kijelentéssel nyitja meg, hogy a napirend tárgyát a középítési rendszabályok tárgyalása képezi. 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása [107.] [Előterjesztés] Következik a bizottmányi munkálat 42. §-a, mely [Határozat] a fővárosi tanács által is pártolt bizottmányi szövegezés szerint elfogadtatik, s a rendszabály 18-ik §-át képezendi és így hangzik: A szomszéd határvonalának és épületének épségben tartásáról. „Bárminemű építkezést vagy kerítkezést a szomszéd felé mindenki csak a saját határvonalán vehet foganatba, s az épületek bármi részét önállón és úgy kell elhelyezni, hogy a szomszéd épülete, fala vagy telke semmi tekintetben igénybe ne vétessék és ne károsíttassék. Élő sövénykerítések a szomszéd felőli határtól 45 cm-nyi távolságban ültetendők és rendesen nyesendők. Vízlevezetők, csatornák, árnyékszékek, ólak, jégvermek, pöce, trágya, szemét, mész s általában nedves, bűzös és maró anyagok tartására szolgáló gödrök, valamint a kutak a szomszéd határtól rendszerint legalább 2 méter távolságra helyezendők el. Amennyiben ily épületrészek a szomszéd felőli határvonalon állíttatnak föl, azok a rendes zárfalon kívül - 12 cm űr hagyása mellett - egy külön, legalább 12 cm vastagságú, cementtel falazott kellő mély alapzatú zárfallal is ellátandók, nehogy a nedvesség átszivárgása következtében a szomszéd fala megkárosíttassék. Új építkezések, átalakítások vagy javításoknál azonban, ha az másképp célszerűn nem eszközölhető, egyik szomszéd a másiknak saját telkén a kellő állványok felállítását vagy a munka tartamára a munkásoknak az átjárást megengedni, de az építkező a netán okozott károk és rongálásokat a munka végeztével helyreállítani tartozik.” A bizottmányi munkálatnak az ereszjogról szóló 43. §-a az utolsó kikezdés elhagyásával elfogadtatik, s a rendszabály 19. §-át képezendi következő szöveggel: „Az ereszjogról. Ha valamely telken, melynek határán a szom

szédnak, bár telekkönyvileg is biztosított ereszjog alapján nyeregtetővel bíró háza van, új épület emeltetik (minthogy minden új épületnek a telek határán önállón és ennél fogva rendes zár- és tűzfallal kell épülnie), ez esetben az ereszjog megszűnik, és a szomszédos ház födélszéke félereszű födéllé alakítandó át. Az átalakítási munkát, amennyiben külön egyezség nem jön létre, az új házat építő fél saját költségén tartozik eszközölni: ellenben a szükségelt összes anyagot, mint téglát, meszet, homokot, fakészletet és fedőanyagot a szomszédos fennmaradó ház tulajdonosa sajátjából fedezni, illetve maga szállítani vagy árát építkező szomszédjának készpénzben megtéríteni tartozik. Két egymás mellett nyeregtető

vel fennálló ház közt, amennyiben telekkönyvileg biztosított okmányok ellenkezőt nem igazolnak, a határvonalat rendszerint a közös csurgó vagyis az ereszek közepe képezi. Amennyiben ilyetén határ megállapítás és kitű

zésben a szomszédok meg nem nyugszanak, a meg nem elégedő fél tulajdoni igény keresetét a rendes, illetékes bíróságnál érvényesíteni, s a kereset beadását a kitűzés vagy szóbeli megállapítás napjától számított 8 nap alatt formaszerűn igazolni tartozik, mely esetben az építkezés - a körülményekhez képest részben vagy egészben - hatóságilag betiltatik, ellenkezőleg a közigazgatási hatóság az építkezés folytatását és befejezését nem gátolja.”