Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/5. 1881. április 6-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/c. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

76 A közös falról a tanács javaslatához képest új §., a 20-ik alkottatik, melynek szövege következőkben állapíttatik meg: „20. §. A közös falról. Ha az építkező háza és annak szomszédja közt közös fal létezik, s ennek minősége és a határvonal a 9. §-ban érintet eljárás mellett megállapíttatott, akkor erre nézve következők tartandók szem előtt: Ha a közös fal vagy az építkező telkére áthajló zárfal elég vastag és szilárd arra nézve, hogy az építkez

ő fél a sajátját képező vagy a telkére áthajló részt lefaraghassa anélkül, hogy a szomszéd ház zárfalának avagy a közös fal szomszédot illető részének biztos fennállása kockáztassék, a lebontás okvetlen eszközlendő, mert az új épületnek, hogy önmagában megállhasson, a saját határvonalon függélyesen építendő önálló zár- és tűzifallal kell bírnia. Ez esetben a szomszéd fennmaradó falrésze szakszerűn, kívül úgy, mint belül, nemcsak polcokkal támasztandó meg, hanem a szükséghez képest 15 centiméter vastagságban alá is falazandó. Ezen aláépítés mellőzhetlen oly esetekben is, hol közös fal nincs, de az új épület alapzata a fennálló szomszéd házénál mélyebbre épül. Ha azonban a közös fal sem polcolás által, sem pedig aláfalazás útján eléggé meg nem erősíthető, az esetben az egész közös fal vagy a szomszéd telekre átnyúló falrész lebontandó, és amennyiben a fennálló szomszéd háznál a zárfal felépítése szükséges vagy ezt a felek kívánják, egyidejűleg önállóan, éspedig az építkező fél által felépítendő; de az ehhez szükséges anyagot, t. i. téglát, meszet, homokot stb. mindig a fennálló szomszéd ház tulajdonosa, ellenben a munkabért az építkező szomszéd tartozik fedezni. Ha nem közös fal vagy áthajlás esete forog fenn, hanem a szomszéd határfala általában oly rossz és gyenge, hogy a középítési bizottm

ány ítélete szerint annak fenntartása lehetetlen, avagy éppen a szomszéd háznak zárfala nincs: az esetben mindenkor új zárfal építendő a szomszédnál ez utóbbinak költségén; ha emellett az építési vállalkozó gondos elővigyázati intézkedései dacára is a szomszéd háznak részben vagy egészbeni ideiglenes kiszállásolása szükséges, azt esetről esetre a hatóság elrendelheti. A lakkiürítést elrendelő határozat ily esetekben csak birtokon kívül fellebbezhető.” A fővárosi tanács javaslata értelmében fogadtattak el, és mint a rendszabály 21., 22. és. 23. §§-ai, megállapíttattak a bizottmányi munkálat 44., 45. és 46-ik §§-ai, melyeknek szövege következő: „21. §. Közös kutak, csatornák, pöcegödrök. Két szomszéd közötti határon fennálló, közös használatra szol

gáló kutak, esetleg árnyékszékek, pöcegödrök és csatornák, ha egyik szomszéd a másik szomszéd felőli határon építkezik, okvetlenül megszüntetendők és mindkét telek tulajdonosa köteles saját telkén, saját költségén külön kutat, pöcegödröt vagy csatornát építeni. 22. §. A szomszédos kémények magasbítása. Ha akár a fennálló ház átalakítás folytán m

agasabbra emeltetik, akár pedig egy, a szomszédénál magasabb új ház épül, akkor az építkező szomszéd köteles a nem építkező szomszédjának a közös határvonalon egy vagy ettől egy méternyi távolságban létező kéményeit a saját tűzfalánál legalább 50 cm-nyivel magasabbra, a saját tűzfalába bekötve, felemelni; de a magasbítandó kémények tulajdonosa a szükséges építési anyagokat (meszet, homokot, téglát) építkező szomszédjának megtéríteni vagy természetben szállítani köteles. 23. §. Szolgalmak. Világossági, közlekedési vagy egyéb szolgalm

ak, amennyiben vitásak, a közigazgatási hatóság által csak az esetben vétethetnek tekintetbe, ha telekkönyvileg bekeblezve vannak. Akinek a szomszéd telkén át vízelvezetési szolgalmi joga van, amennyiben ellenkező értelem

ben telekkönyvileg biztosítva nincs, az azt csakis tiszta kút- vagy esővíz