Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/4. 1881. március 28-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/b. Közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
72 Általános szabály az, hogy a földszinti padlót, a végleges járdánál boltokban 0,15, lakásokban pedig 0,30 méterrel magasabbra kell, de több mint egy méterrel magasabbra nem szabad fektetni. Indokolt eltérések esetrő l esetre engedélyeztethetnek." A terjedékekről szóló 35-ik bizottmányi szakasz helyett a tanácsi 11. §. változatlanul elfogadtatik. Szövege következő: „11. §. Terjedékek. Ha az építési vonalnak a megállapított szabályozási terv alapján eszközölt kitűzése f olytán az tűnik ki, hogy építtető telkéből a közutca vagy tér szabályozására vagy ilyennek létesítésére bizonyos terület elesik: akkor a levágott területért építtető tulajdonosnak kártalanítás jár; viszont, ha építtető telkéhez a közterületből valami hozzácsatolandó, azt építtető a fővárostól megvenni köteles. Mindkét esetben a Mérnöki Hivatal a kitűzés teljesítése után a levágott vagy hozzácsatolt terjedék et pontosan kitüntető szabályozási térrajzot haladék nélkül a tanácsnak bemutatni köteles. A kártalanítási ár mindkét esetben, figyelemmel a telek valódi értékére és a szabályozás által az építkező telkét illetőleg netán felmerülő feltűnőbb előnyökre vagy hátrányokra, a hatóság által állapíttatik meg. Az ezt közlő határozat ellen a megállapított árral meg nem elégedő fél indokolt előterjesztéssel élhet, végső esetben a rendes bírósághoz fordulhat: ez azonban az építkezés végrehajtását nem gátolhatja." A bizottmányi munkálatnak következő 36., 37., 38. §-ai a fővárosi tanács által is pártolt bizottmányi szövegezés szerint fogadtatnak el, s mint a szabályrendelet 13., 14. és 15. §§-ai, megállapíttatnak. E három §. tartalmának szövege következő : „13. §. Köztárgyak megóvása, lelt tárgyak. Az építkezés folyama alatt úgy a szomszédok épületei, valam int a nyilvános utcai területen létező köztárgyak bemocskolása, rongálás és károsítás ellen megóvandók, jelesül a nyilvános emlékeket, kutakat, lámpásokat, kerékvetőket, utcai névtáblákat, távírda-huzalt stb. az építkező károsítás ellen biztosítani s a véletlenségből akár köz-, akár magántulajdont képező tárgyakon netán tett károkat azonnal saját költségén helyreállítani tartozik. Amennyiben valamely köztárgynak ideiglenes eltávolítása vagy áthelyezése szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkozik: ez iránt építtető a mérnöki hivatalnál jelentést tenni s annak intézkedését bevárni köteles. Ha régi épületek lebontása vagy az új épület alapzatának kiásása közben az építtető k, vállalkozók vagy a munkások valamely régiségre, pl. kőkoporsóra, emlékszerű faragványokra, edényekre, fémekre, kövületekre, felírásokra stb. akadnának, erről oly célból, hogy ezek a Magyar Nemzeti Múzeum számára megszerezhetők vagy esetleg leírás vagy rajzolás által a tudomány számára értékesíthetők legyenek, az illetők által, büntetés terhe alatt, haladék nélkül jelentés teendő a hatóságnál, mely a Nemzeti Múzeum igazgatóságának megfelelő értesítéséről azonnal gondoskodik. 14. §. Az építkezés tényleges megkezdése. A szükséges elő munkálatok megtörténte után az építkezés (t.i. a falazás) tényleges megkezdése előtt 24 órával a fővárosi mérnöki hivatalnál szóval vagy írásban jelentés teendő a kivitelért felelős építőmester által, hogy a rendszeres hivatalos felügyelet gyakorlata megkezdethessék. Ezen bejelentés megtörténtét a felügyelő mérnök az ügyiraton a kelettel együtt feljegyezni köteles. 15. §. A jóváhagyott terv kéznél tartása.