Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/3. 1881. március 26-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/a. Folytatólagos közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

65 1-ször: a telek utcai vonalától az utcai közcsatornáig terjedő és a házi csatornának kiegészítő részét képező úgynevezett mellékcsatorna építési költségét teljesen; 2-szor: házhomlokzatuk hosszának aránya szerint az utcai közcsatorna építési költségének felét, vagyis, ha valamely utcában közcsatorna épül, amennyiben ennek űrmagassága egy, szélessége pedig 0,70 métert meg nem halad, az illető utcában jobbra és balra levő házak és telkek tulajdonosai az összes költség egy folyóméterre eső részének felét annyiszor számított összegben fizetik, ahány méternyi homlokzatuk van azon utcára. Ha valamely telek több homlokzattal bír, azon utcákban épülő közcsatornák költségeihez, melybe házcsatornáját tényleg be nem vezeti, homlokzat aránya szerint csak 1/4 részben köteles hozzájárulni. Ha egy méternél nagyobb ű

rmagasságú csatorna épül is, az illető ház- és telektulajdonosok csak egy méter űrmagasságú és 70 cm széles csatornának megfelelő, az idő szerinti építési költséget térítnek meg, a fentebbi arányban. Azon ház után, mely a közcsatornával egyátaljában összeköttetésbe nem hozható, járulék nem fizettetik. 72. §. Az árkok és folyókákról. A város belterületén készítendő

, tisztán vízlevezetésre szolgáló nyílt, de kövezett folyókák, valamint a kültelki árkok építési költségeit egészben és bármely méretekben, véglegesen a házipénztár fedezi: csak a telek határvonalától a folyókáig vagy árokig terjedő mellékfolyóka költségeit tartozik a telektulajdonos megtéríteni. 73. §. Csatornák tisztítása, fenntartása. Létező csatornák és vízfolyókák tisztán és jó karban tartása, javítása, átépítése, lebontása és helyettük újak építése költségeit a közpénztár viseli, ehhez a telektulajdonosok hozzá nem járulnak. 74. §. Közcsatorna-építés soron kívül. Nyilvános, vagyis közterületen csatornaárkot vagy folyókát építeni senkinek sem szabad. Ha ilyenek építését a hatóság köztekinteteknél fogva szükségesnek nem látja és hivatalból el nem rendeli, ennek elrendelése vagy engedélyezése iránt az érdekelt ház- vagy telektulajdonosok folyamodhatnak; ez esetben az összes építési költséget az illető tulajdonosok telkük homlokzat hosszaránya szerint előlegesen vagyis az építkezés tényleges foganatosítása előtt, a Mérnöki Hivatal által kidolgozandó terv és megtartandó árverés eredménye alapján tartoznak a kebelbeli házipénztárba lefizetni. Amennyiben ily esetben az utca mindkét oldalán levő homlokzatokat összevéve, ennek 2/3-ad részét bíró ház vagy telektulajdonosok folyamodnak, a közcsatorna építése elrendelhető és a többi tulajdonosra fentebb meghatározott arányban a járulék kivethető s rajtuk behajtható. 75. §. A házi csatornákról. Akár beépített, akár beépítetlen telken házi csatornát a fővárosi tanács előleges engedélye vagy jóváhagyása nélkül senki még azon esetben sem építhet, ha a tulajdonos az ilyenek építésére az alábbi szabályoknak értelmében kötelezve van, s ha erre nézve hatósági felszólítást kapott volna is. Az építkezni kívánó ház- vagy telektulajdonos tartozik e szándékát a fővárosi tanácsnak mindenkor írásban bejelenteni jóváhagyás végett, s e kérvényéhez, melyben a csatorna építési anyaga és építési módja részletesen leírandó, két példányban tartozik mellékelni a teleknek a rajta levő épületeket s különösen a házi kutat és árnyékszékeket világosan kitüntető helyzetrajzával együtt: a csatorna alaprajzát, hosszmetszetét, beírva a lejtési viszonyokat s előtüntetve a közcsatornába való bevezetés módját, valamint a csatorna keresztmetszetét.