Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/3. 1881. március 26-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/a. Folytatólagos közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

66 E terveket a szabályszerű végrehajtásért felelős építőmester aláírni köteles: maga az építkezés azonban, melynek föltételei hatóságilag állapíttatnak meg, a hatósági jóváhagyás kiadása előtt foganatba nem vehető. 76. §. A házi csatornák építése. Amint az utcai közcsatorna építése elhatároztatott és erre vonatkozólag az árlejtés kiír

atik, az illető utcában létező telkek tulajdonosaihoz egyidejűleg meghagyás intéztetik az iránt, hogy a köz- és mellékcsatornák építésének befejeztéhez képest számított bizonyos határidő, legföllebb egy év alatt a telkeiken levő emésztő vagy pöcegödrök beszüntetése, kitisztítása és egészséges földdel való betömése mellett, ha telkük beépítetlen, kellő lejtéssel bíró vízfolyókát, ha pedig épület áll rajta, a szabályoknak meg nem felelő, netán már létező árnyékszékek kellő átalakítása mellett az árnyékszékből és istállóból kiinduló rendes boltozott házi csatornát, különbeni bírság terhe alatt építtessenek. Ezen meghagyás ellen a közegészségi igényekre való figyelembő

l, fellebbezésnek hely nem adatik.” A járulékok lefizetésének módozatait tárgyazó bizottmányi 18. §. helyett a megfelelő tanácsi 77. §. fogadtatik el ném

ely módosítások mellett, amelyek következők: a.) tartozás a fizetési meghagyás kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt válik esedékessé; b.) ha a tulajdonos tartozását részletekben kívánja törles

zteni, valamint ha 30 nap alatt sem felszólamlást, sem felfolyamodást nem ad be, sem pedig fizetést nem teljesít, a követelés biztosítására a zálogjog az ő költségére hatóság által bekebleztetik; c.) a halasztás kellő biztosítás mellett legföllebb 5 évre terjedhet ki. Ehhez képest a 18. (77.) §. szövege következőképpen állapíttatik meg: „77. §. A járulékok lefizetése. A csatornaépítési járulék az ingatlanok tárgyi tartozását képezi, s mint ilyen, bírói árverés vagy cső

d esetén előnyös tételként a közadókat követő sorrendben soroztatik. A már fentebb kitüntetett járuléki összeg a már átvizsgált és jogérvényes utalvánnyal ellátott végszámlában kitüntetett tényleges költségnek mérvéhez képest a homlokzat folyómétereként szabatik ki. Az illetmény kivetése a végszámla utalványozásakor történik. Az ily m

ódon kitüntetett tartozás a fizetési meghagyás kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt esedékessé válik, s mindig a mindenkori telekkönyvi tulajdonost terheli. Az ily módon kivetett járulék összege fizetési m

eghagyás alakjában közöltetvén az ingatlan tulajdonosával, az utóbbi az ellen 30 nap alatt felszólamlással vagy felfolyamodással élhet, s amennyiben ezt nem tenné, köteles a kivetett járulékot ugyanazon 30 nap alatt a házipénztárba egészen befizetni. Ha azonban részletekben kívánná a fizetést teljesíteni, ezen szándékát a fennebbi 30 nap alatt írásban nyilvánítani és a tartozást a legközelebbi hónap első napjától számítva, négy negyedévi előleges egyenlő részletben, esedékes 6 % kamattal együtt törleszteni köteles. Ez utóbbi esetben, valamint azon esetben is, ha 30 nap alatt sem felszólamlás, sem felfolyam

odás, sem fizetés nem történt, a követelés biztosítására a zálogjog az ingatlanra a hatóság által a tulajdonos költségén bekebeleztetik. Ha a tartozás fizetése akár egészben, akár részeiben elmulasztatik, az a közadók módjára fog els

ő sorban az ingatlanság jövedelmének lefoglalásával behajtatni. Társtulajdonosok a kivetett járulékért egyetemleg felelősek. Üres telkeknél vagy csekély jövedelmi ingatlanoknál a tartozás lerovására a tanács az érdekelt tulajdonosnak kellő biztosítás mellett vagyoni körülményeihez mért - legföllebb öt évre terjedő - halasztást adhat."