Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881
7/3. 1881. március 26-án tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 186/a. Folytatólagos közgyűlés megnyitása - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása
64 A szőlők, szántóföldek és erdők eldarabolása tekintetében culturalis szempontból felállított külön szabályok irányadók. A fentebb meghatározott méreteknek meg nem felelő területi részletek önálló építési telket nem képezhetvén, azok külön telekkönyvi testté átalakítása csak a telekfelosztásnak a telekkönyvben való keresztülvitelekor egyidejűleg f eljegyzendő oly megszorítással, illetve kötelezettséggel engedhető meg, hogy azok szabályszerű méretűekké a szomszédos telekből kiegészítendők vagy avval egyesítendők lesznek, s ily telkekre ezen kiegészítés vagy egyesítés előtt építési engedély ki nem adathatik. Oly telkek, melyeknek legalább egyik oldalán megnyitott és hozzáférhető utcára homlokzatuk nincs, önálló építési telket nem képezhetvén, ezeknek külön telekkönyvi testé alakítására engedély nem adathatik." A csatornaépítési szabályokat tartalmazó bizottm ányi 10. §. elfogadtatik a tanács által javasolt pótlással együtt: (69. §.); hasonlóképp a tanács által is pártolt bizottmányi szövegezés szerint fogadtatnak el és állapíttatnak meg a tanácsi 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76. §§-oknak megfelelő bizottmányi 11-17. §§-ok is, a 12-ik (71-ik)-nél hozzáadatván tett indítványhoz képest a következő sorok: "Azon ház után, mely a közcsatornával egyáltalában összeköttetésbe nem hozható, járulék nem fizettetik." A 15-ik (74-ik)-nél pedig a második kikezdésben az "összes" szó töröltetvén. E §§-ok tehát így hangzanak: „Csatornaépítési szabályok. 69. §. A csatornák osztályozása. A csatornák három félék, nyilvános vagy közcsatornák, magán csatornák és összekötő csatornák; Nyilvános vagy közcsatornák az utak, utcák és terek csatornái, melyeket a fővárosi hatóság a közönség érdekében meghatározott szabványok szerint építtet. Magán csatornák azok, melyek a ház vagy telek határain belül, azonban a fővárosi hatóságnak jóváhagyás végett bemutatandó és ezáltal jóváhagyandó tervek szerint a magánosok által építtetnek. Összekötő csatornák pedig azon utcai mellékcsatornák, melyek a magán házi csatornát az utcai közcsatornával kötik össze, s ezek a közcsatornákkal egyidejűleg a fővárosi hatóság által építtetnek meg. A fő város utcáin vagy térein fektetett mindennemű csatorna és folyóka a főváros tulajdonát képezi. 70. §. A közcsatornák alakjáról. A közcsatornák alakjukra nézve kétfélék: a.) nyitottak, úgynevezett vízfolyókák vagy árkok, m elyek csakis eső vagy kivételesen a mocsokvizek elvezetésére is szolgálnak, s rendszerint csakis a főváros kültelki területén építhetők; b.) boltozott csatornák, melyek az emberi, állati, gyári és egyéb ürülékeknek a telkekről és házakból való elvezetését közvetítik. A város belterületén árkok csak ideiglenesen, rendes csatornák építéséig s csak kövezve építhetők, s a boltozott közcsatorna elkészültével megszüntetendők. 71. §. A boltozott közcsatornákról. Nyilvános területen fekvő csatornák hatóságilag helybenhagyott tervek és költségvetés alapján, a hatóság által, a közpénztár költségén építtetnek; azonban amennyiben az utcában boltozott föld alatti közcsatorna még nem létezett, az építési költségeket az illető utca vagy térre szolgáló vagy az utcai csatornával közvetlen összeköttetésbe hozandó telkek, illetve házak tulajdonosai a fővárosi házipénztárnak következő arányokban megtéríteni tartoznak:
