Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

3. 1881. február 9-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 97. Jegyzőkönyv hitelesítése - 98. A fővárosi rendőrségről szóló törvényjavaslat

27 A bizottmányi előterjesztésnek azon része, hogy a rendőri bíráskodás, mint az más államokban is létezik, itt is meghonosíttassék és a szervezendő rendőrségi tanácsosok helyett bírói minősítéssel bíró rendőrbírák alkalmaztassanak, egyhangúlag elfogadtatik. A törvényjavaslatnak egyik célja lévén a főváros területére egy rendőr főorvos és négy kerületi rendőrorvos szervezése, miután az egészségrendőr orvosi teendőkről a törvényhatóság saját hatáskörében gondoskodott, s e tisztet kerületi orvosok a tiszti főorvos felügyelete és ellenőrzése mellett teljesítik, és mivel ezen rendőri orvosok szervezésével a főváros pénzügyi tekintetben kétszeresen terheltetnék, a közgyűlés a bizottmányi előterjesztés ezen részét is az abban foglalt indokolással elfogadván, Halász Géza bizottsági tag úrnak a tárgyalás folyamában az előterjesztés ellenében tett indítványát "hogy a rendőri orvosok felállítását a főváros nem ellenezvén, egyszersmind hangsúlyoztassék a feliratban, hogy ezek ne csak a törvényjavaslatban felsoroltakat, hanem minden egyéb orvosrendőri teendőket végezzenek", mellőzi. A törvényjavaslat 7. §. c) pontjára vonatkozólag, mely szerint a főváros területén, a magyar Nemzeti Színházat kivéve, a fővárosi rendőrség adja a színháznak nyitására és a nyilvános színi előadásokra vonatkozó engedélyeket, a közgyűlés a tanácsi előterjesztés elfogadásával kijelenti, miszerint a színházi előadások közművelődési szempontból lévén elbírálandók, 's ennél fogva azok engedélyezése helyesen csakis azon hatóság által kezelhető, amelynek kezében az összes helybeli közművelődési intézmények szálai központosulnak, ugyanazért a törvényjavaslat jelzett szakaszának akkénti módosítása kérelmezendő, hogy a színháznyitási engedély a törvényhatóság közgyűlésének, a színi előadásokra szóló engedély kiadása a tanácsnak jogkörébe tartozzék. A törvényjavaslat ugyane szakasza szerint az engedélyeket mindennemű nyilvános előadásra, mutogatásokra, helyesebben mutatványokra stb. a fővárosi rendőrség fogja adni, a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvására való tekintettel, ezen pont a fővárosi hatóságnak mindenkor kiváló gondjai közé tartozó közerkölcsiségre vonatkozván, a közgyűlés a feliratban kérelmezendőnek találja; miszerint ez irányban teendő intézkedés csak a hatóság befolyásával és tudomásával történhessék. A bizottmányi előterjesztésnek a törvényjavaslat 23. §-ára vonatkozó észrevételét, "hogy az elfogott egyén legkéső

bb 48 óra alatt illetékes bírája elé állíttassék", a 24. §-ra vonatkozót, az eltoloncozandókkal való bánásmódnak s az egész toloncügy törvényhozási úton rendezését illetőleg, a 31. §-a vonatkozót, a letartóztatottak azonnali bíró elé állítását illetőleg, a 35. §-ra vonatkozólag, hogy a katonaság vagy honvédség közreműködésének igénybevétele kizárólag a főkapitány vagy helyettesének fenntartassék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. A 39. §-nak következő szövegezése: "A főkapitány vagy valamely bíróság írásbeli meghagyására más törvényhatóság területén is tehet a fővárosi rendőrség nyomozásokat vagy elfogatásokat", elfogadtatik. A 41. §-ra vonatkozólag, hogy az eddigi szabályok s gyakorlat addig m

aradnak érvényben, míg a törvényjavaslat 62. §-a szerint a törvény végrehajtásával megbízott miniszter e törvényjavaslat törvénnyé emelése után a rendőri eljárást elkészíti, a bizottmány előterjesztése elfogadtatik. A 42. §-ban foglalt azon kitétel helyett, hogy a fővárosi rendőrség egy központból áll, akként lenne módosítandó, hogy a fővárosi rendőrség egy központi hivatalból áll, a bizottmányi előterjesztéshez képet elfogadtatik. A 46. §-ra vonatkozólag tett észrevétel, hogy a rendőrbírák kinevezése is királyi kinevezésnek fenntartandó, elfogadtatik. A 47. §-ra vonatkozó azon észrevétel, hogy a rendő

rbírákra nézve fegyelmi hatóságul ugyanazon fórumok kijelölendők, amelyek a bírákra nézve általában a törvény szerint