Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1880
2. 1880. január 21-22-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 46. Máttyus Arisztíd és több bizottsági tag indítványának napirend előtti tárgyalásra tűzése - 47. Az adó és illeték kezelése körül tapasztalható szabálytalanságok mielőbbi orvoslása érdekében Nógrád megye közönségének körirata - 48. Az I. kerületi elöljárónak megválasztott Osztoits Mihály eskütétele - 49. A januári utcai tüntetések, a rendőrség és katonaság beavatkozásának értékelése, valamint a főváros területén az állami rendőrség megerősítése és a rendkívüli közgyűlés összehívásának újraszabályozása
16 1.) a kötelességérzet, 2.) a törvénytisztelet és lelkiisméretes meggyőződés; 3.) a fővárosnak soha szem elől nem tévesztett valódi érdeke. Ezek, és a beállott sajnos [sajnálatos] viszonyok komoly megfontolása vezéreltek engemet a fennforgott esetben, illetőleg kérdésben is, midőn azon elhatározásra jutottam, miszerint múlt pénteken nálam megjelent három bizottsági tagnak kijelentettem, hogy egy rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségét nem látom, sőt, azt a rend s nyugalom helyreállítása érdekében kívánatosnak sem tartom, és a felhívást ily rendkívüli közgyűlés netáni következményeiért el nem vállalhatnám. Az eset ugyanis következő: Múlt csütörtökön (január 15.) későn estve vettem át egy hozzám címzett, ugyanaz napon kelt beadványt, melyet 24 bizottsági tag, mindnyájan terézvárosiak, aláírtak, s melyben annak csak rövidleges megjegyzése mellett, hogy a történt rendzavarás iránt valamely indítvány szándékoltatik tétetni, arra hivattam fel, mely szerint ez okból azonnal rendkívüli közgyűlést hívjak össze. Ezen beadvány elolvasása után még az napon este a Terézvárosi Klubban együtt talált, a beadványt aláírt bizottsági tag uraknak, – és másnapon, pénteken, délután 4 órakor a hivatalomban megjelent Hoffmann Pál, Sztupa György és Máttyus Arisztíd fővárosi bizottsági tagoknak kijelentettem, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségességét nem látom, azt kívánatosnak nem tartom – a felelősséget ezért el nem vállalhatom, de ezen beadvány folytán e tekintetben nem is intézkedhetem – éspedig következő okoknál fogva: 1.) Mert a kívánt rendkívüli közgyűlés tárgya kellőleg präcizírozva [kellő pontossággal meghatározva] sem volt, – a jelzett indítvány be sem mutattatott, s így azt nem ismerve, arról sem szerezhettem magamnak tudomást, valjon oly indítvány szándékoltatik-e előterjesztetni, mely fölött határozni a törvényhatósági közgyűlés csakugyan hivatva van; – minél fogva a közgyűlés tárgyát a szabályszerű meghívásokon, mely ily esetben minden bizottsági tagnak kézbesítendő volt, – nem is lehetett volna jelezni. 2.) Mert a fennálló törvény szerint a fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget az állam saját közegei által kezeli, – s így a törvényhatósági közgyűlésnek rendőri ügyekben intézkedni joga, vagy a biztonsági intézkedések foganatosítására nézve végrehajtó hatósága nem lévén, az államrendőrség illetékességi hatáskörében intézkedőleg bele nem avatkozhatik, mert ez által a törvényes hatóságok között csak konfliktusok és kollíziók idéztetnének elő, mi alig vezethetne a kívánt rend s nyugalom helyreállításához. 3.) Mert – és ez volt az egyik legfőbb indok – azon sajnos [sajnálatos] rendzavarások, melyek a múlt hét első napjaiban a fővárosban ismételve előfordultak, már megszűnni látszottak, – valamint hogy éppen pénteken már elő nem fordultak s így valamely rendkívüli közgyűlés rögtöni összehívásának szüksége ez okból is megszűnt, és különben is erős meggyőződésem szerint nem lett volna indokolva, rendkívüli közgyűlésnek tán vasárnap vagy hétfőn eszközlött tartása s az ügynek izgalmas kedélyhangulatban való tárgyalása által már lecsendesedett kedélyeket újabban felizgatni, hogy ez által tán éppen újabb csendzavarások felidéztessenek vagy a zavargó elemek újabb tüntetésekre bátoríttassanak. De végre 4-szer, miután különben is január 21-én, vagyis mai napon rendes közgyűlés volt tartandó, egy rendkívüli közgyűlés egybehívásának szüksége és ennek 2-3 nap előtti megtartására annál kevésbé volt ok mint a törvényhatóságnak a mai közgyűlésen is alkalma van ama sajnos [sajnálatos] tüntetések s rendzavarások folytán történtekre reflektálni és netán beadatott indítvány alapján egyik vagy másik irányban nyilatkozni, és törvényes hatáskörében határozni.