Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

110 azonnal eltávolítható nem lévén, az építkezést ez oldalon hosszabb időig függőben tartani kellett. De nemcsak a szomszédok felő

l merültek föl akadályok, maga a talaj kedvezőtlen alakulása is gördített nehézségeket a gyors haladás elé. Az alapásásnál ugyanis kitűnt, hogy a föld rétegei nem oly szilárdak, minőnek azokat a tervező hitte, mert egy kétlábnyi mélységre már nem agyag, hanem süllyedő homokra akadtak, alig 10 lábnyi mélységre pedig talajvíz bugyogott föl. Ezen körülmény folytán szükségesnek mutatkozott az alapzatnak higított víz erőszeti mésszel való itatása, és kellő kavics burkolat után újlaki zúzott kővel készített 3' magasságú betonréteg alkalmazása; szükségesnek találtatott továbbá megállapítani, hogy a fentebbi módon elkészített talajon fektetendő alapzat tisztán újlaki kőből, a pincefőfalak újlaki kő és téglával vegyest, a magában álló oszlopok ellenben tiszta téglából építtessenek. Ezen intézkedések, előre láthatók és így a költségvetésbe fölvehetők nem lévén, a közgyűlésnek bejelentettek és ez által 1870. évi augusztus 24-én 27.834. sz. a. engedélyeztettek. Minthogy már ez év június havában a tényleges építkezési munka, a falazás m

egkezdetett s úgy annak szakértő ellenőrzése és az anyagok átvétele végett mindig egyik, másik bizottsági tagnak ott kellett lenni, a bizottság javaslatára Dörschug Antal és Gottgeb Antal valamint Kiss Károly képviselők, az ellenőrző bizottmányba tagokul pótlólag kinevezettek. Minthogy az építkezésnek újabb rendeltetése volt, s ennek következtében az építési tervek gyökeresen átdolgoztattak, s m

aga az épület homlokzata is – még pedig a nagyobb hatást ígérő gót ízlésben újból kidolgoztatott; át kelle dolgozni a költségvetést is. Ezt azonban haladék nélkül részletes tárgyalás alá nem vehette: de később szükségesnek mutatkozván a kőfaragó munkák kiadása, az újabb gót ízlésű épület 900.000 forintot meghaladó, sőt számvevői helyesítés folytán még nagyobb összeget kitüntető költségvetésnek a kőfaragó munkára vonatkozó része külön tanulmányozás tárgyává tétetett. Ennek folytán kiderült, hogy a fenyítő törvényszéki házra vonatkozó költségvetésében felvéve volt 65.975 forint 40 krajcár ellenében maga a kőfaragó munka 139.919 forintra rúg - természetesen, mert egy börtönökkel tervezett fenyítő trvszéki [törvényszéki] épület helyett egy díszes teremmel ahhoz való nagyobbszerű lépcsővel és illőbb homlokzattal bírandó közigazgatási épület volt építendő. Kellő beható tanulmányozás és tárgyalás után ezen újabb költségvetés is jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztetett; mielőtt azonban a közgyűlés érdemleges határozatot hozott volna, közelebbi tájékozás szerzése s a tervezet részletesebb megvizsgálása végett Steiger Gyula, Szontag Kálmán, Haris Sándor, Vecsey Sándor, Dobos József és Grün János képviselőkből álló bizottságot küldött ki. Fő kifogás az épület szokatlanabb dísszel tervezett gótízlésű monumentális jellege ellen tétetett, s ennélfogva a közgyűlés 1870. szeptember 21-én 30.453. sz. a. kelt határozatában elejtendőnek határozta az épület külsejének gót ízlésű monumentális jellegét, s utasítá az ellenőrző bizottmányt, hogy készíttessen egy szolid ugyan, de a városban szokásos stylű épületre tervet és költségvetést, s azt jóváhagyás végett terjessze elő; az építkezést egyelőre beszüntette; és az építkezés vezetésére kiküldött bizottmányhoz pótlólag Steiger Gyula, Haris Sándor, Vetsey Sándor, Grün János, Szontag Kálmán, Havas Ignác, és Dobos József képviselőket nevezte ki. Az új terveket Steindl I. már az 1870. évi december 4-én a részletes új költségvetést pedig 1871. március 10-én tartott bizottmányi ülésben mutatta be.