Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

111 Az újabb terv alaprajzban, vagyis belső beosztás tekintetében legnagyobb részt azonos a bizottságilag és tanácsilag már előbb elfogadott, de a közgyűlés által mellőzött tervekkel, - minthogy az szakértők nyilatkozata szerint a közgyűlésileg kitűzött célnak leginkább megfelelt, - s kifogás alá egyáltalában vehető nem volt, az új homlokzat is a városban szokásos renaisance stylban kidolgozva szolid ugyan, s nem oly gazdag díszű, mint az előbbi gót terv, de minden igényeket kielégíthető. Tekintve mindazonáltal azt, hogy a közgyűlés kívánságához képest és a rég érzett szükség következtében közgyűlési terem is tervezendő volt, az épületet egyáltalában nem lehetett szorosan bérház-szerűleg és oly egyszerű modorban, amint az mint fenyítő törvényszéki ház tervezve volt – újabban is megoldani, mert a mintegy 90 ölnyi kétemeletesnek megfelelő magasságú terem miatt a falakat vastagabbra venni, illő nagyobbszerű lépcsőzetet, összetettebb, tehát költségesebb mennyezetet stb. kelle tervezni – természetes tehát, hogy a költségvetés most jóval nagyobb összeget mutatott, mint a fenyítő törvényházi tervé, de jóval kevesebbet, mint az elvetett gótízlésű tervezet, s itt már a kőmíves munkáknál kívánt 15% felül fizetésnek megfelelő közel 38 ezer, az alap betonozására kellő közel 25 ezer forint közgyűlésileg már jóváhagyott összegek is beszámíttattak. Az előbbi fenyítő törvényszéki ház tervezetnek költsége 518.650 forint, az új tervezeté ellenben fentebbi körülmények folytán 707.000 forintra rúgott. A homlokzati rajzok közül a bizottmány többsége a renaistance stylben kidolgozottat pártolta, bár a művezető építész által újabban és az előbbeninél sokkal egyszerűbben kidolgozott második gótikus tervet is Ybl és Reitter urak javaslatára előterjesztette; azonban a közgyűlés mellőzve ismét a gótikus tervet, a 26.000 forinttal olcsóbb renaistance ízlésűt fogadta el szavazattöbbséggel, s ennek kapcsán 1871. március 29-én 11.215. sz. a. kelt határozatával a 707.000 forintos költségvetést is megszavazta; az építkezés gyors előhaladásának érdekében minden egyes munkára külön jóváhagyás kikérését nem kívánván, - a kellő intézkedésekre nézve az új terv és költségvetés keretén belül intézkedésre a bizottmányt, illetve tanácsot hatalmazta fel. Ennek folytán a beszüntetett építkezésen a tél folyama alatt eszközlött sérülések és romlások helyreállítása után annak folytatása 1871. április hóban ismét folyamatba tétetett, s a már égetőn sürgőssé vált kőfaragó munka kiadása iránt nyilvános pályázat és fel külön felszólításokkal gyors intézkedés történt. Élénk eszmecsere fejlődött k

i a főlépcső kőnemének elhatározása körül a tervezett karszti márvány helyett a vele színre és hatásra, valamint tartósságra nézve is versenyző, de jóval olcsóbb besztercebányai kő ajánltatván, a bizottság többsége nem bízván a még ki nem próbált besztercebányai kő jóságában, s nem is tudván azt, vajon az alig múlt időben megnyitott bánya elegendő mennyiségben képes lesz-e egyszínű és elég hosszú lépcsőfokokat és tagokat szolgáltatni, a jósága, szépsége és kedvező hatásáról jól ismert, a nagyterem és lépcsőházhoz méltóbb karszti márványt tartá fenn, habár valamivel drágább is: ellenben a kisebbik főlépcsőnél a besztercebányai kővel is megelégedett. A közgyűlésileg jóváhagyott költségvetésben, miután az sürgetve készült, s a részletes tervek még készen nem voltak, ezek különben is a munka folyama alatt szokván kidolgoztatni, abban egyelőre az összes díszítési munkákra átlag 30.000 forint vétetett fel. Elkészíttetvén azonban tervező által a díszítésekre, s különösen a díszteremre vonatkozó részletes tervek és költségvetés, miután ennek összege a közgyűlésileg is jóváhagyott költségvetésben fölvett átlag összeget tetemesen meghaladta, az építést vezető bizottság jónak látta más illetékes véleményt is meghallgatni, minélfogva egy saját kebelén kívül Ybl