Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

109 ennek Incze György főmérnök, továbbá Diescher és Preuszner bizottsági tag urak közbenjöttével leendő eszközlésére Steindl Imre művezető építész felszólíttatott, kimondatván, hogy az épület 3 emeletesnél magasabb ne legyen, s hogy az egész épület tisztán és egyedül a közigazgatási szükséglethez képest osztassék be; - végre hogy lehetőleg önállóan, vagyis a főépülettől külön, egy célszerűn és megfelelő dísszel kiállított közgyűlési tanácskozási terem is terveztessék. A kőm

íves munkákra kiírt pályázat folytán csak két ajánlat adatott be, melyek olcsóbbika Buzzi Bodogé volt, ki az egységárakra 15% ráfizetést kívánt, s ezen ajánlat jóváhagyás végett külön előterjesztetett, és a közgyűlés által 1870. március 23-án 9929. sz. a. elfogadtatott. Steindl Imre mű

vezető az átdolgozott építési tervezet újabb alaprajzait 1870. évi május 15-én tartott bizottmányülésben mutatta be igen szép hatást ígérő gótízlésű homlokzattal, miután azok szakértők, s ezek között Reitter Ferenc miniszteriális osztálytanácsos és főmérnök által is megvizsgáltatván úgy a külső és belső dísz, mint a beosztás tekintetében helyeseknek találtattak, a bizottmány azokat elfogadta s azok alapján az építkezést már megkezdhetőnek jelenté ki; e tervek 1870. május 21-én a tanács által jóvá is hagyattak. A bizottmány módosításul csak azt kívánta, miszerint az egyik kapubejárat kocsival járható módon létesíttessék, ami ellen azonban számos technikai nehézségek merülvén fönn, a tervező újabb előterjesztése alapján a tanács is, mely szintén kocsijáratot óhajtott volna, ezen kívánságot elejtette; nem különben szintén technikai nehézség miatt le kelle mondani azon szándékról is, hogy a közgyűlési terem önállóan építtessék, s az leghelyesebben a második emeletre volt tervezhető. De a tervezett építkezés teljes erővel való megkezdése ellen többféle nehézségek merültek föl, melyek az alapzat ásás és a további előmunkálatok erélyes foganatosítását nagy mértékben hátráltatták. És pedig: a) A volt Sponner-féle telekkel határos hátulsó szom

széd, özv. Grünwald, szül. Reisinger Borbála asszony, miután kétemeletes háza mögött igen keskeny világító légudvar van, látván, hogy a városházi 3 emeletes épület felépülte után házának e légudvarra szolgáló helyiségei sötétekké és levegőtől elzártakká, e szerint használhatatlanokká válandnak, a városház-terv megváltoztatását s jelesül az ő háza légudvara mellé szintén légudvar alkalmazását, avagy telke mentében mintegy 3-4 láb szélességű teleknek részére örökáron eladását kérte. Ez ügyben hosszadalmasabb tárgyalás folytattatott a folyamodó szomszédnővel, kérelmének teljesítése azonban az ő saját hibája folytán azért nem volt teljesíthető mert a neki felajánlott méltányos föltételt nem fogadta el. b.) Többféle nehézségeket okozott a jobboldali szomszéd, a szerb egyházközség tulajdonát képező felette rozzant állapotban levő, de emellett egy korcsmáros által lakott alacsony földszintes épületnek fenntartása. Megállapíttatván itt a közös fal kérdése a várost illető falrész lefaragása következtében a másik 9" vastagságú rész is ledőlt: ezen körülmény folytán e helyütt az alapozási és falazási munkákat egy ideig függőben tartani, azután pedig épületet támasztani, fallal ellátni és a bérlőt kártalanítani kellett. c.) A bal felőli szomszédos Schmicz-féle házat is, mely kétemeletes és a sörházkaszárnya épület lebontása nem különben az alapzatok ásása következtében veszedelmes repedéseket kapott, gondosan alátámasztani, a falazást pedig rendkívüli elővigyázattal kellett végrehajtani. Itt még kút és jégverem is állt a határvonalon, mely