Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

108 költségösszeg jóváhagyása végett a közgyűlés elé terjesztetett, mely 1869. október 16-án 29.729. sz. alatt kelt határozatával az 518.680 forintnyi összeget megszavazván, az árlejtés megtartását elrendelte. A kellő

en kihirdetett nyilvános pályázat folytán 16 ajánlat érkezett be, az eredmény azonban kedvező nem lévén, 1869. december 22-én délelőtt 10 órára újabb árlejtés íratott ki – amidőn már 30 ajánlat adatott be egyes munkákra – s ezek az albizottság által felülvizsgáltattak, melynek jelentése alapján a gazdasági bizottmány kijelelte ugyan az elfogadható ajánlatokat, de miután időközben már elhatároztatott, hogy a törvényszék még 1870. év folytán a kormány által át fog vétetni – a városi rendőrségnek pedig a felállíttatni tervezett állami rendőrségbe való beolvasztása kilátásba volt helyezve – azt javasolta, hogy az építkezés kérdése végleg ejtessék el. A városi tanács azonban nem osztotta ezen nézetet, s az építk

ezés foganatosítása mellett nyilatkozott, mivel a kiküldött szakértők véleménye szerint a tervezett épület teljesen elkészült állapotában is – csekély költséggel járó átalakítások mellett – más hivatali helyiségekül is használható leendett, de hangsúlyozta azt, hogy ha az emelendő új épület törvényszéki célokra egyáltalában nem vétetnék is igénybe, szüksége van erre a városnak közigazgatási célokra is, miután sem közgyűlési terme

, sem bizottmányi tanácskozási helyiségei nincsenek, számos hivatal magánházakban szűken, és a közigazgatás legnagyobb hátrányára a város különböző részeiben van elhelyezve, s illetőleg elszórva. A közgyűlés 1870. évi január 12-én 1631. sz. a. kelt határozatával teljesen hozzájárulván a tanács nézetéhez – újból – ezúttal tehát már harmadszor elhatározta az építkezésnek foganatosítását s elfogadta a jutányosabb ajánlatokat. Az építkezés vezetése, ellenőrzése és felügyeletére Gerlóczy Károly h. tanácsnok elnöklete alatt Incze György h. főm

érnök, Faller József h. főszámvevő, Preuszner József, Nasztl Mór, Discher József, Tavaszi Endre, Kauser István, Kern István, Bachmayer György, Sztupa György és Wimmer Antal képviselőkből és Rózsa Péter kiadói segéd, mint tollvivőből álló bizottmányt küldött ki utasítván a bizottmányt hogy Steindl Imre tervező építésszel – ki a művezetéssel is megbízatott – az építési terveknek a közigazgatási célra leendő használat miatt célszerű beosztás szempontjából szükséges módosítása, a vállalkozóknak még ki nem adott munkáknak pályázat útjáni átengedése s annak idején úgy a régi épület lebontása, mint az újnak felépítése iránt megfelelően intézkedjék. II. Miként a fentebbiekből kitű

nik, teljes 3 évbe került míg a hivatalos helyiségek elégtelen, céliránytalan, s a hatóság tekintélyét csorbító dísztelen voltának beismerése alapján a hiány pótlására célzandó előmunkálatok oda jutottak: hogy a tettleges intézkedésekhez hozzá fogni lehetne: de miként az alább elmondandók igazolandják, a tettleges foganatosítás ellenében is számtalan külső és belső akadályok merültek föl, melyek elhárítása nem jelentéktelen nehézséggel járt s a kiküldött bizottmány folytonos tevékenységét vette igénybe, s fáradozásainak sikerét folytonosan nagy mérvben apasztotta. A közgyűlésileg kiküldött bizottmány első ülését már 1870. évi január hó 22-én tartotta meg - midőn is a kőmíves munkára az árlejtés kiíratott; a többi még ki nem adott munkák iránti intézkedés azonban, a téli idény erre kedvezőnek nem mutatkozván, későbbre halasztatott, továbbá: - minthogy a közgyűlés legutóbbi határozata szerint az épület tisztán közigazgatási célokra volt fordítandó, s az építési terveknek átdolgozása szükségessé vált,